Párizs III. kerületében, a Georges Pompidou Központ közelében levő Église Saint-Elisabeth de Paris-ban (Szent Erzsébet templom) rótták le kegyeletüket Sándorfi István koporsójánál családtagjai, barátai, tisztelői. A világszerte elismert művészt december 26-án, karácsony másnapján, 59 évesen érte a halál az egyik párizsi kórházban. Gyors lefolyású betegség vitte el.
Sándorfi István hamvait pénteken 12 óra 45 perckor helyezik örök nyugalomra Budapest XIX. kerületében; a Kispesti Új temetőben (a Kispesti Honvéd Stadion mellett) családja, barátai és magyarországi tisztelői kísérik el utolsó útjára. A festőművésznek az volt a kívánsága, hogy Budapesten, az anyai nagyszülei sírjába temessék el őt is. Kisgyermekkorát Kispesten töltötte, nagyszülei ott éltek és ott is nyugszanak.
Sándor István 1948-ban született Budapesten, az 1956-os forradalom leverése után családjával elhagyta Magyarországot, s Párizsban érett híres művésszé. Franciaországon kívül Németországban, Belgiumban, Svájcban is bemutatkozott, s a 90-es évek közepétől meghódította női aktjaival és csendéleteivel az Egyesült Államokat is.
Budapesten 2006-ban mutatkozott be először az Erdész és Makláry Galériában, majd ezt a tárlatot látva a debreceni MODEM igazgatója meghívta Sándorfit életmű-kiállításra. 2007. április 13-án mintegy 50 munkájából meg is nyílt a tárlat, de őt azon a napon operálták Párizsban.
Bízott a fölépülésben, májusban Debrecenbe utazott a kiállítására, és dedikálta a Makláry Art Works Editions-nek erre az alkalomra kiadott háromnyelvű - francia, angol és magyar - életrajzi katalógusát, amely felöleli az 1970 és 2007 között készült munkáit. A 350 oldalas album 300 reprodukciót tartalmaz.
Sándorfi Istvánnak kivételes mesterségbeli tudással megfestett képei a reneszánsz korának nagy festőit idézik - írták róla kritikusai.
