A krónikus májgyulladás májzsugorodást és a májrákot okozhat. E betegségségek halálozási esélye 25-40 százalék, évente világszerte egymillió ember életét követelik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.
Jelenleg 360 millió ember él hepatitisz B-vírusfertőzéssel, a betegség a tizedik a halálozási okok sorában. Becslések szerint csak minden tizedik fertőzött kap gyógyszeres kezelést.
A B-típusú májgyulladás tünetei a sárgaság, fáradtság, étvágytalanság és hasi fájdalom. Az összes fertőzött mintegy 80 százaléka Ázsiában él, legtöbben még az anyaméhben, vagy nagyon fiatalon kapták meg a vírust.
Az egyik friss tanulmány húsz országban, 1367 hepatitisz B-fertőzöttjét vizsgálta. Egyik csoportjuk a telbivudin hatóanyagú szert kapta, a másik a lamivudint. 52 hét elteltével azt tapasztalták, hogy az előbbi csoportba tartozók vérében tízszer kevesebb vírus volt milliliterenként, mint a másik szerrel kezelteknél. A vizsgálat eredménye a New England Journal of Medicine decemberi számában jelent meg.
Szintén decemberi számában közölte az Annals of International Medicine azt a tanulmányt, amely nyolc országban 135 hepatitiszes ember kezelési eredményét összesíti. Egyik csoportjuk telbivudint kapott, másik csoportjuk az adefovir nevű szert. Ebben a vizsgálatban is egyértelműen a telbivudinnal történt kezelés bizonyult hatékonyabbnak.
A hepatitisz B-fertőzés megelőzhető védőoltással. Az első védőoltás 1981-ben készült emberi vérsavóból, de ma már a biztonságos, genetikai úton előállított, úgynevezett rekombináns vakcinát használják. Magyarországon a két lépésből álló oltási sorozatot nyolcadik osztályban kapják meg a gyerekek.
