Azt még nem lehet tudni, idén mikor lesz az országértékelés, az időpontot befolyásolja, hogy február 11-én a parlament tavaszi ülésszakának első napján újra szavaznak a képviselők a köztársasági elnök által visszaküldött egészségbiztosítási törvényről. Tavaly Gyurcsány Ferenc február 12-én az első parlamenti ülésnapon tartott évértékelőt, Orbán Viktor pedig ezután néhány nappal, február 16-án mondta el országértékelőjét.
Orbán Viktor kormánya első évéről tartott értékelést 1999. február 4-én a Vigadóban, ahol történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba, valamint csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést jósolt. Orbán a hagyományteremtő beszédben, amelyet a Magyar Televízió egyenes adásban közvetített, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot.
A politikus az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Ez a hasonlat a későbbi országértékelőkben is többször előkerült.
A következő évben, 2000-ben hangzott el Orbán országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondata: a "három szoba, három gyerek, négy kerék" kifejezés szinte szállóigévé vált. A Millennium évében mondott értékelőben a Fidesz vezetője a rendszerváltás utolsó évének nevezte 1999-et, emellett az ország polgárainak sikereiről beszélt, név szerint említett olyan embereket, akik szakmájukban sikereket értek el.
A 2001 elején mondott beszédében Orbán Viktor az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte és arról is beszélt, hogy "szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani".
A választás évében, 2002-ben tartott országértékelésben az előző négy évben elért eredményeket hangsúlyozta Orbán Viktor. Célként - 2006-ig - a teljes foglalkoztatottságot, a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését és a szociális bérlakások számának emelését tűzte ki. Az áttörés évének nevezte 2001-et, és ahogy fogalmazott: az ország "pályára állt". "A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre. Hasonlóképpen, Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba" - tette hozzá Orbán Viktor.
A választási vereség utáni első országértékelésben 2003 elején a Fidesz elnöke úgy vélte: a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. Az első nem miniszterelnökként tartott értékelésben Orbán Viktor arról is beszélt, hogy "sok ellenérv mellett az unióba történő belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban".
A következő beszédre 2004-ben a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában került sor, ahol Orbán Viktor azt mondta, a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt az előző esztendő, és az országban bizonytalanság és szorongás uralkodik. A volt miniszterelnök úgy vélte, mindenki tudja már, aki 2002-ben bizalmát adta a kormánykoalíciónak, hogy bizalmával visszaéltek. A Fidesz elnöke Bethlen István egykori miniszterelnököt idézve arra szólított fel: "ne engedjétek, hogy a bizalom megszűnjön magyar és magyar között".
"Ismét kisebbek lettünk", az előző év a kisebbedés, a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt, a modern Magyarországot már "hantaméterben" kell mérni - ezek voltak a fontos mondatai a 2005-ös országértékelésnek, amely új formát kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg. Orbán Viktor korábban Pocsajon, Miskolcon, Várpalotán, Esztergomban és Budapesten találkozott választópolgárokkal, és - ahogy a Körcsarnokban tartott országértékelő beszéd esetében is - nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt.
Az esemény megváltozott koreográfiájaként a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tett fel kérdéseket; a hallgatóság soraiban olyan ismert személyiségek foglaltak helyet, mint Mádl Dalma, az akkori köztársasági elnök felesége, Makovecz Imre, Grosics Gyula, Sára Sándor, Császár Angéla, Tolcsvay Béla és Pataki Attila.
A pártelnök azt javasolta, 2005 legyen a "nemzeti konzultáció éve", és ennek megfelelően a márciusban megalakult a Nemzeti Konzultációs Testület, amelynek tagjai Orbán Viktorral együtt országjárásra indultak, és a tapasztalatokat októberben összegezték.
A legutóbbi parlamenti választás évében, 2006-ban a SYMA-csarnokban tartott országértékelőn Orbán Viktor azt mondta, az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt, és csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is. Arról is beszélt, hogy a választásokon a magyar szolidaritás és a "közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus", a 21. század és a múlt század között kell választani.
A pártelnök legutóbbi országértékelő beszédében, 2007. februárjában a Millenárison, az "Egy az ország, egy az zászló" jelszót hirdette meg, valamint a kormánnyal szemben kialakult új többség, és egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, de arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetések és "álmerényletek" mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak.
Ozmium által idézettek is jól mutatják, milyen dicstelen utat járt be pályája során, s hol tart most. (Nem tudom, hogy győzi köpönyeggel.)
Valamikor, réges-régen én is a "szívemre hallgattam" -, de ez többé nem fordulhat elő.
"Ez az új, a szélsőjobb elvakult, demokráciaellenes erői által szított és a meg növekedet szociális feszültségeket kihasználó radikalizmus rendkívül veszélyes. A radikalizmus ma egészen mást jelent, mint tegnap. A tegnap radikalizmusa a demokrácia kiépítéséért és az emberi szabadságjogokért küzdött, a mai radikálisok, pedig megpróbálják lerombolni a demokratikus rendszert."(Orbán)
"Senki sem lépheti át a saját árnyékát. Ha egy politikus nem tartja magát korábban kimondott gondolataihoz, s mindig csak a pillanatnyi népszerűségre gondol, eltávolodik egykori önmagától, akkor előbb-utóbb erkölcsileg megsemmisül, kiürül, és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél." 1993