Az utazást a kulturális tevékenységet végző Vivarte Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta. A művészi-népszerűsítő jellegű vállalkozás célja az volt, hogy méltó emléket állítson a nyelvtudósnak, a tibeti filológia megalapítójának és megismertesse a nyilvánossággal, főként a fiatalabb korosztállyal Kőrösi Csoma Sándor életét és munkásságát.
Sütő Zsolt az MTI-nek elmondta: júniusban indult el és mintegy három hónapot töltött a vándortudós tibeti nyelvtanulmányainak főbb helyszínein, Zanglában, Phuktálban és Kanamban, valamint ellátogatott Kőrösi sírjához is Dardzsilingbe.
Zanglában Kőrösi 1823-24-ben tartózkodott. Itt sajátította el a beszélt és írott klasszikus tibeti nyelvet és megismerte a buddhista szent könyveket is. A phuktáli kolostorban 1825 és 1827 között folytatta tanulmányait, kutatásait. A kolostor 3850 méter magasságban van és csak gyalogosan megközelíthető. Az 1827-1830-ban Kanamban eltöltött évek Kőrösi Csoma Sándor munkásságának legtermékenyebb időszakát teszik ki.
"Azt kerestem, hogy az ott élő emberek, főként szerzetesek, főapátok mit tudnak Kőrösiről. Nagyon érdekes volt, hogy a phuktáli kolostorban élő szerzetesek - legalábbis akikkel angolul tudtam társalogni - nem tudnak sokat a nyelvtudósról. Kanamban már erősebb a magyar kapcsolódás. Sokkal elevenebben él a nyelvtudós emléke. Csak a nyelvi korlátok szabtak határt a Kőrösiről folyó eszmecserének" - mondta Sütő Zsolt.
Sütő Zsolt útja során számos fotót készített, amelyekből néhányat saját blogján (http://sutozsolt.egologo.transindex.ro/) tett közzé. Ugyancsak élményeit, kép- és hanganyagait osztja meg a www.yun.ro című weboldalon.
A fotográfus szívesen folytatná a tibeti kapcsolatok építését, ehhez partnerekre, támogatókra lenne szüksége. El tudná képzelni például, hogy a kolostorokban Kőrösi Csoma Sándor emlékszobát rendezzenek be, de egyik lámával arról is beszélt, hogy alapíthatnának egy iskolát, amelyet a nyelvtudósról nevezhetnének el.