Zajvédelmi törvény

A rendelet hatálya azokra a tevékenységekre illetve létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt vagy rezgést okoz/hat/nak.

A rendelet meghatározza például a következő fogalmakat: védendő (védett) környezet; környezeti zaj; környezeti rezgés; szabadidős és üzemi zaj- vagy rezgésforrás; veszélyes mértékű környezeti zaj (olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.)

Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületi rendezvényre; a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre; a magánszemélyek háztartási igényét kielégítő tevékenységre; a közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre; az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és a bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre; a vallási tevékenységre.

A zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört - néhány kivétellel - a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a kistérségekben pedig a székhely szerinti települési önkormányzat jegyzője gyakorolja. Bizonyos esetekben a hatósági jogkört első fokon is a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelőségek gyakorolják.

Az egyes létesítményekkel kapcsolatban a zajvédelmet illetően külön előírásoknak kell megfelelni. A hatóság a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv készítésére kötelezheti, annak végrehajtását ellenőrzi.

A hatóság jogosult az adott tevékenység korlátozására, felfüggesztésére vagy megtiltására, a határértékek túllépésének mértékéhez igazodva, s zaj-, illetve rezgés bírságot is kiszabhat, összegét a rendelet mellékletében található képlet alapján számolva. Ám a bírság mértékét egyéb körülmények - például ha éjszakai zajártalomról van szó - is befolyásolhatják.

A rendelkezést visszamenő hatállyal nem, csak a 2008. január 1-jét követően indított eljárásokban lehet alkalmazni.