A zoológusok régóta kutatják, hogy az alacsonyabb rendű állatok közül melyek szervezete hasonlít leginkább a primátusokéra, azaz a főemlősőkére, s köztük a csúcson álló emberre. Egy német és amerikai gén-kutatókból álló, Németországban tevékenykedő tudóscsoport most arról számolt be, hogy szerintük a főemlősök ősrokonai közé tartoznak az addig közös fejlődési láncból 80 millió évvel ezelőtt kivált malájziai repülő denevérek is.
Az egyébként a texasi egyetemen is kutató William Murphy és a bayreuthi Frank Wiens bizonyos molekuláris gének vizsgálatain alapuló érdekes elméletüket a Science című tudományos havi folyóiratban tették közé. Feltételezésük alapja az általuk molekulár-genetikai órának elnevezett módszer, ami a ma élő állatok génjeinek a módosulásaiból határozza meg, hogy azok milyen régen változtak meg. Módszerükkel 86 millió évvel ezelőtti időkig képesek "visszaszámolni". Így sikerült meghatározniuk, hogy a repülő denevérek, az ugyancsak délkelet-ázsiai szarvas mókusok (ottani nyelven: tupaják), valamint a mai főemlősök családjai évmilliókkal ezelőtt még nem különültek el.
Korábban nagyon eltérő vélemények alakultak ki e fajok besorolásáról. A fél méter hosszú és a kiterjesztett végtagjai közé kifeszített bőrfelülete segítségével éjjel a fákról messze vitorlázó óriás-siklókat (Galeopteruszokat) egyesek a rovarevők, mások a bőrszárnyúak, ismét mások a ragadozókhoz sorolták. Ezért a zoológusok már 1999-ben úgy döntöttek, hogy e három csoportot egy közösbe, az Euarchonták családjába vonják össze és úgy vizsgálják. Nyolc olyan génváltozást, szaknyelven indel-t találtak, amelyekből arra következtethettek, hogy azok 80 millió évvel ezelőttre jelzik a csoport tagjainak külön-külön továbbfejlődését.
Hatvanhárom millió évvel ezelőtt a szarvasmókusok családjában viszont kialakult egy alfaj, a tollasfarkúaké. E Ptilocarcus iowii-k ma is élő néhány nagyon ritka példánya tehát tulajdonképpen aféle élő kövület.
