Összesen 1,57 millió ember került abba a helyzetbe a két év valamelyikében, hogy havi jövedelmét tekintve a 900 eurós szegénységi küszöb alá csúszhat. Közülük mintegy négyszázezer mindkét évben a legalacsonyabb jövedelmű kategóriába tartozott. A legveszélyeztetettebbek a nyugdíjasok.
A hivatal elemzése megállapította, hogy bizonyos "dinamizmus" figyelhető meg a szegénység határán egyensúlyozók között. 2005-ben - az előző évhez viszonyítva - 559 ezer ember került a szegénységi határ alá a 8,2 milliós országban, ezzel egyidejűleg csaknem ugyanannyian küzdötték fel magukat a küszöb fölé. Igaz, anyagi gyarapodásuk igencsak szűkös volt, átlag 50-150 euróval haladta csak meg jövedelmük a szegénységi határt, tehát továbbra is veszélyezettek maradtak.
Az elemzés következtetése az, hogy hosszabb időszakra kivetítve a lakosság 12-13 százalékát lehet - a hivatalosan megállapított mutató alapján - szegénynek vagy a szegénység által fenyegetettnek tekinteni.
Hasonló adatokat közölt a nemrégiben a Volkshilfe osztrák jótékonysági szervezet is, amely Margit Fischernek, a köztársasági elnök feleségének védnöksége alatt kampányt indított a szegénység ellen az alpesi országban.
Becslése szerint 420 ezer ember él akut szegénységben, de azok száma, akik folytonosan a szegénység peremén tántorognak, meghaladja az egymilliót. Az osztrákok közel egynegyede nem engedhet meg magának nagyobb összegű váratlan kiadást, 250 ezer embernek pedig gondot okoz a téli fűtésszámla kiegyenlítése. Minden huszadik, 19 éven aluli gyerek szegénynek tekinthető, a számuk eléri a 96 ezret.
Az 1999-es hat százalékról 2005-ben hétre emelkedett azoknak a kereseti lehetőséggel rendelkező háztartásoknak az aránya, amelyeket szegénység fenyeget. A kereseti lehetőség nélküli háztartások esetében még rosszabb az arány, ott 25-ről 28 százalékra ugrott a mutató. Ha nem volnának szociális juttatások és nyugdíjak, a lakosság 43 százaléka élne a szegénnyé válás árnyékában - vélekedett a szervezet.
