Az ügyvéd tájékoztatása szerint a Fővárosi Ítélőtábla az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozva utasította el az örökösök keresetét. A Herzog család nemzetközi jogi fórumon folytatja a küzdelmet - fűzte hozzá.
Az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény hivatott rendezni az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás miatti igényeit. A sokéves pereskedés során korábban a felperes jogi képviselője többi között azzal érvelt: a szerződés szerint azok, akik nem az általuk igényelt kártérítést kapták, nem vesztették el a tulajdon visszakérésének jogát sem.
"Herzog Mór Lipót örököse az ítélőtábla döntését követően csalódottságának adott hangot, mondván, hogy a magyar igazságszolgáltatás ismételten elmulasztott egy lehetőséget arra, hogy jóvátegyen egy történelmi igazságtalanságot" - közölte Varga Tamás.
A jogi képviselő kitért arra, hogy a bírósági ítéletek kimenetelétől függetlenül az elrabolt műkincsek visszaadását kérte a magyar kormánytól Hillary Clinton, az amerikai elnökjelöltségért versenybe szálló demokrata párti szenátor. Az erről szóló - immár második - levelet Hillary Clinton kedden, január 8-án küldte el Göncz Kinga külügyminiszternek, hangsúlyozva: a Fővárosi Ítélőtábla döntésétől függetlenül szorgalmazza a festmények visszaadását a jogos örökösöknek, Herzog Mór Lipót leszármazottainak.
Varga Tamás közölte: az Egyesült Államokban élő Martha Nierenberg jogi képviselői és Hillary Clinton szerint az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződés nem vonatkozik a műkincsekre.
Emlékeztetett arra, hogy a csaknem másfél évtizede elkezdődött egyezkedés, és a 10 éve különböző bíróságokon folyó per tárgya az egykor Herzog Mór Lipót tulajdonában volt 10 festmény, amelyet unokája, Martha Nierenberg követel vissza a magyar államtól, pontosabban a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától.
A festményeket a második világháborúban rabolták el a nácik, a műtárgyak az ötvenes években kerültek a Szépművészeti Múzeumba és a Magyar Nemzeti Galériába, de tulajdonjogot a magyar állam nem szerzett. A Martha Nierenberg által visszakövetelt képek közül eddig - bírósági ítélet alapján - mindössze egy festményt, Munkácsy Mihály Krisztus fehér lepelben című alkotását adták vissza az örökösnek, a többiről - köztük El Greco, idősebb Lucas Cranach és Courbet alkotásairól - évek óta folyik a vita - közölte az ügyvéd.
Martha Nierenberg 1999 októberében indított polgári peres eljárást a magyar állam és a két magyar múzeum ellen, hogy az egykor nagyapja tulajdonát képező műtárgyakat visszaszerezze. Az örökös a Fővárosi Bíróságon 2000 októberében első fokon pert nyert, a határozat értelmében a jogvita tárgyát képező 12 kép közül tizet kellett volna visszakapnia a múzeumoktól. Az elsőfokú ítélet alapján a műtárgyak visszaadásán túl a Szépművészeti Múzeumnak (elsőrendű alperes) 7 millió 500 ezer forintot, a Magyar Nemzeti Galériának (másodrendű alperes) pedig a harmadrendű alperes Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen 350 ezer forint perköltséget kellett volna megfizetnie. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a döntést megfellebbezte.
Az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság (LB) 2002 novemberében megalapozatlanságra hivatkozva hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új per lefolytatására kötelezte az Fővárosi Bíróságot. A megismételt perben 2005 decemberében hozott nem jogerős ítélet szerint Martha Nierenberg egy El Greco-képet visszakap az államtól, a többi kép vonatkozásában a keresetet elutasították. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az MTI megkeresésére csütörtök este elmondta, hogy tud a bíróság jogerős döntéséről, az ügyben péntekre ígért reagálást. Egyelőre nem nyilatkozott érdemben a kulturális tárca sem.
A Külügyminisztérium Hillary Clinton megkeresésével kapcsolatban azt közölte az MTI-vel, hogy tavaly ősszel kaptak levelet az ügyben a szenátor aláírásával, akkor azt válaszolták: a magyar állam meg akarja várni a per végét. Az újabb levél egyelőre nem érkezett meg a tárcához.
