A European Heart Journal január 9-i számában ismertetett kutatás során először vizsgálták a szabadidős elfoglaltság és a rendszeres alkoholfogyasztás együttes hatását a halálos ischaemiás szívbetegség (a szív elégtelen vérellátása okozza) és más halálozási okok kockázatára nézve.


A dán kutatásban 11 914 húsz év feletti embert kezdtek el vizsgálni a 80-as években. A mintegy húszéves utánkövetési időszak alatt 1242-en haltak meg ischaemiás (IHD) szívbetegségben, 5901-en pedig más okok miatt. Morten Gronbaek professzor, a dán Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatási igazgatója, és Berit Herman professzor a Betegségmegelőzési Intézet kutatási igazgatója vezették a megfigyelést.

Az eredmények szerint az alkoholisták és az alkoholt nem fogyasztók halálozási kockázata megegyezett. Azok számára, akik valamilyen okból nem isznak (vallásuk miatt, terhesség alatt vagy korábbi alkoholizmusukat követően), a testmozgás részben helyettesítheti a betegségmegelőző hatást. Azoknál, akik nem isznak, de rendszeresen mozognak, kisebb az esély az IHD-re, mint nem sportoló társaiknak.

A kutatásban a résztvevőket a testmozgást jellege szerint három csoportba osztották, az alkoholfogasztást pedig a heti bevitt mennyiség alapján osztályozták. Egy egység egy üveg sörnek, egy pohár bornak, vagy egy stampedli tömény szesznek felelt meg. Az alkoholt nem fogyasztók heti egynél kevesebb egységet ittak, a közepes fogyasztók 1-14 egységet, a 15-nél több egység pedig már iszákosságra vall.

A legalacsonyabb kockázat a fizikailag aktív (vagyis hetente minimum négy óra testmozgást végzők), és egyúttal mérsékelt alkoholfogyasztók körében volt megfigyelhető, a legmagasabb kockázatú csoportnak pedig a fizikailag inaktív absztinensek és erős alkoholfogyasztók bizonyultak.