Mit lehet tudni a turisztikai szakállamtitkárságról? Mik a feladatai, a hatásköre?
Mindig van a kormányzati struktúrában és többé-kevésbé mindig is volt egy olyan szervezeti egység, amely a turizmus állami irányításával foglalkozik. Jelen esetben ez egy szakállamtitkárság. Két évvel ezelőtt ez egy önálló turisztikai hivatal volt, azt megelőzően pedig egy másik minisztériumba betagozódott főosztály. Ugyan a formáját mindig változtatja, de a létezése stabil, és a feladatrendszere is többé-kevésbé ugyanaz.
Alapvetően idetartozik a kormánynak, illetve az államnak az a kötelezettsége, hogy az ágazat számára egy tartós irányvonalat szabjon meg. Egyfajta turizmuspolitikát. Ennek a megjelenési formája a Nemzeti Turizmus Fejlesztési Stratégia, ami 2007-2013-ig - tehát az uniós tervezési periódussal azonos időintervallumban - határozza meg a turisztikai fejlesztési célokat.
A jelenlegi stratégiának mik a fő irányvonalai?
Itt nemcsak egy gazdasági ágazatnak a stratégiájáról van szó, hiszen a turizmus nem köthető egy gazdasági ágazathoz, hanem inkább ágazatközinek minősül. Hiszen legalább annyira társadalmi, kulturális jelenség is. Hajlamosak vagyunk arra, hogy kizárólag a gazdasági jelentősségét hangsúlyozzuk, hogy mekkora foglalkoztatást biztosít, mennyiben járul hozzá a nemzeti össztermékhez. Ugyanakkor a turizmus nagyon fontos társadalmi jelenség is, hiszen társadalmi problémáknak - ha nem is a kezelésére, de - az enyhítésre alkalmas. Éppen ezért ennek a stratégiának a középpontjába az életminőség javítását emeltük. Ez közvetlenül és közvetetten is érvényesül. Közvetlenül akkor, ha valaki részt tud venni a turizmusban. Közvetett módon pedig úgy, hogy maga az ágazat, ha prosperál, akkor hozzájárul a GDP növekedéséhez, és ez általánosan emeli az életszínvonalat. De a stratégia alcéljai is fontosak. Elsődlegesen az egészségturizmus, másrészt a kulturális és természeti örökségen alapuló turizmus, harmadrészt pedig a kongresszusi, üzleti turizmus. Ez a három, ami a termékfejlesztési irányokat jelenti, és ezen kívül vannak desztinációs irányok is.
Mindenesetre azért fontos, hogy ez a stratégia elkészült időben, mert utána kezdődött meg az európai csatlakozást követő második tervezési periódus ütemezése, ami a 2007-től terjedő időszakra vonatkozik. Ez az NFT II., vagy más néven az Új Magyarország Fejlesztési terv. Sikerült elérnünk, hogy bekerüljön a turizmus viszonylag jelentős része ebbe a terve, és ez annak is köszönhető, hogy amikor elindult, akkor volt egy koherens, konzisztens fejlesztési stratégiánk. .jpg)
Uniós forrásokat mennyire vesznek igénybe a turisztikai fejlesztésekhez?
Eddig voltak a hazai fejlesztések, például műemlékgyógyfürdő fejlesztésekre lehetett pályázni a hazai forrásokból, ez folytatódik most tovább uniós forrásokból. 2004 és 2006 között mintegy 36 milliárd forint volt, 2007 és 2013 között pedig 305 milliárd forint lesz majd turisztikai célú forrás. Ez együttesen jelent európai és hazai kiegészítő forrást.
Ezek állami vagy magán fejlesztések?
Vegyesen. Két fő irány van: elsőként az attrakciófejlesztés, ami egyébként a stratégiában is prioritást élvez, annak a vonzerőnek a fejlesztése, amely miatt a külföldiek Magyarországra jönnek, vagy amely miatt egyik régióból a másikba utaznak az emberek.
Ezt követi a másik irány: a szolgáltatások fejlesztése. Ide tartozik a szálláshely, étterem és egyéb szolgáltatások fejlesztése. Jellemzően az attrakciók, a vonzerők nem minden esetben magánfejlesztések, hiszen ezek az önkormányzathoz, vagy az államhoz tartoznak. Például egy kiemelt műemlék, vagy a Vár, vagy a Szentendrei Skanzen. A másik irány, a szolgáltatásfejlesztés pedig alapvetően magán fejlesztés, így a szállodák is. Ezen a ponton válik el ez a két irány. Természetesen lehetnek bizonyos fokú átfedések. Lehet olyan attrakció, amihez van magánbefektető, és lehet olyan szálloda, amelyben tulajdonos az önkormányzat.
