Eminescu születésnapja
Mihai Eminescu születésnapján, kedden a román költészet legnagyobb alakjának alkotásaiból elektronikus úton részleteket küld szét a budapesti Román Kulturális Intézet - közölte az intézmény az MTI-vel.
2008. január 15. kedd 17:02 - Hírextra
Az 1850. január 15-én Ipotestiben született alkotó versrészletei mellett rövid életrajzát és portréját is megkapják az intézet rendezvényeinek látogatói - olvasható a közlésben.
Hozzáteszik: az emaileket, amelyekben olyan internetes oldalak elérhetőségeit is feltüntetik, ahol az érdeklődők további információkat kaphatnak Mihai Eminescu munkásságáról, a magyar mellett román nyelven is továbbítják a magyarországi román közösség tagjai számára.
A kezdeményezés célja, hogy egy költői pillanatot szenteljenek Mihai Eminescu emlékének, aki mindenkinél jobban megédesítette a román nyelvet - írja a budapesti Román Kulturális Intézet, amelynek könyvtára tematikus kiállítást is rendez az évforduló kapcsán.
Mihai Eminescu az elemi iskolát és a gimnáziumot Cernautiban járta ki, majd joggyakornokság után vándor színtársulatoknál is dolgozott súgóként és másolóként. 1874-ben a iasi egyetem könyvtárának igazgatója lett. Több újságnál is dolgozott, 1883-ban azonban egy idegroham után lezárult irodalmi és társadalmi pályafutása: előbb egy bukaresti zárt intézetbe, később a döblingi elmegyógyintézetbe került. 39 éves korában, 1889. június 15-én Bukarestben halt meg.
Első megjelent irodalmi alkotása egy verses köszöntő volt, amely 1866-ban egy alkalmi emlékfüzetben látott napvilágot, de költővé a Convorbiri literare című folyóirat avatta, melynek 1869-től volt munkatársa. Életében egyetlen kötete jelent csak meg, 1883-ban Költemények címmel. Verseit, konzervatív politikai nézeteit közvetítő cikkeit elsősorban folyóiratokban publikálta. Életműve nagy része mintegy 15 ezer oldalnyi kéziratos anyagban maradt fenn, és csak halála után jelent meg nyomtatásban.
Írásművészetének uralkodó jegye a romantika volt, amelyet az 1848-as forradalmi időszak román költészetének hatása, valamint a népköltészet akkori kultusza is táplált. Érzékenysége szélsőségek között ingadozott: a sodró lendület és a komor meditáció, a szomjas boldogságvágy és a lemondás, az álmok bűvölete és a napi valósággal perlekedő békétlenség, a mennyei és a földi, az angyali és a démoni ellentétei váltották egymást. Hazafias versei nagy hatást gyakoroltak és mindmáig hivatkozási alapot jelentenek különböző politikai erők számára is.
Alig van európai nyelv, amelyre ne fordították volna le számos művét, sőt magyar nyelven - alighanem egyedülálló módon - Eminescu minden verse megjelent, olyan kiváló költők tolmácsolásában, mint Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Dsida Jenő, Szabó Lőrinc és Kálnoky László.
Forrás: MTI