Konzervativizmus a XXI. század elején
Reneszánszát éli a konzervativizmus a világban és Magyarországon is, ennek egyik oka, hogy egyre fontosabbá válik az egyéni felelősség - mondta Stumpf István politológus hétfőn Budapesten, a Konzervativizmus a XXI. század elején című konferencián.
2008. január 15. kedd 15:23 - Hírextra
A konzervativizmus azért éli reneszánszát, mert a baloldali és a liberális reneszánsz után szembetalálkoztunk a jóléti állam csődjével, a globális problémákkal és a közösségek szétbomlásával - mondta Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere.
A politológus szerint a konzervatív tradíciók feléledése éppen azoknak a normáknak az újragondolását jelenti, mint az egyéni felelősség, a közösség, a család és a nemzet fontossága.
Azért is reneszánszát éli a konzervativizmus, mert egyre fontosabbá válik az egyén felelőssége a világban, emellett pedig változik az állam szerepe is - tette hozzá Stumpf István.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte: nincs egységes konzervativizmus, ezt mutatják az Európai Néppártban megfigyelhető törésvonalak is.
A konzervativizmus nemzeti alapú, ugyanakkor Magyarországon a konzervativizmus ugyanúgy sokszínű, mint más államokban. Emellett különbség van a konzervativizmus és a kereszténydemokrácia között is - jelentette ki Navracsics Tibor.
A Fidesz frakcióvezetője szerint két csapda van a konzervativizmus számára. Az egyik a doktrinerség, amikor megszabják, ki milyen jegyek alapján konzervatív, a másik pedig az, hogy nem szabad tökéletes jövőt felvázolni, mert az nem létezik, ezt csak a liberalizmus és a szociáldemokrácia állítja - tette hozzá.
Harrach Péter, a KDNP alelnöke előadásában kiemelte: az európai, a nyugati kultúra válságban van, ennek tünetei a romló demográfiai folyamatok. Szerinte a kettészakadt európai kultúra egyre több olyan válságtünetet mutat, amelynek kezelésére az értékcentrikus gondolkodás, politika az alkalmas.
A parlament alelnöke úgy látja, hogy a XXI. századi Európában a hiteles értékcentrikus politikának a csődbiztos szerepét kell betöltenie. A kollektivizmus bástyái összeomlottak, az individualizmusnak pedig jól látható válságtünetei vannak a nyugati világban - mondta a politikus.
A kereszténydemokrácia a második világháború után az újjáéledés kulcsa volt, és ma is magáénak vallja a keresztény társadalomelmélet három alapelvét: a perszonalitást, a szolidaritást és a szubszidiaritást. Harrach Péter szerint a konkrét kérdéseket is erről az eszmei oldalról kell megközelíteni.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a konzervativizmus nem a maradiság politikáját, hanem az értékes hagyományok védelmét jelenti. Hangsúlyozta: az MDF korszerű konzervativizmusa egyesíti magában az angolszász és a magyar konzervativizmus, valamint a kereszténydemokrácia hagyományait. Dávid Ibolya úgy vélte, a Fidesz legújabb programja már nem veti el a konzervativizmust, számos pontján szakít a korábbi "plebejuspolitikával".
A politikus kiemelte: új politikára van szükség, mert a magyar politika az elmúlt években egy "negatív spirál" foglyává vált.
Az MDF elnöke szerint szerint a "lumpen politizálás" azért sem folytatható tovább, mert az intézményekbe vetett bizalom egyre csökken. Mint mondta, akkor lehet kompromisszum a politikai erők között a Magyarországot érintő legfontosabb kérdésekben, ha a pártok szakítani tudnak hatalommániájukkal és be tudják fejezni az érzelmi politizálást.
Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója a konferencián elmondta: a hétfői esemény része annak a sorozatnak, amelyben a szociáldemokráciáról, a liberalizmusról és a konzervativizmusról volt szó. A konferenciasorozat célja az volt, hogy az egyes irányzatok magyarországi képviselői maguk értékeljék a jelenlegi helyzetet.
Bayer József szerint napjainkban a pártok képviselői egymásnak üzengetnek, hogy szerintük a másik irányzat képviselőjének hogyan kellene konzervatívnak, liberálisnak, vagy szociáldemokratának lenni.
Forrás: MTI