1. Ugyan nem alakult ki egyetértés, de a minisztérium több körben, intenzív egyeztetést folytatott a szakmai szervezetekkel. Az egyeztetésbe a tárca még az Elnök Úr által említett orvosi szakmai kollégiumokat is bevonta, bár korábban ilyen egyeztetéseken a kizárólag orvos szakmai kérdésekkel foglalkozó kollégiumok nem vettek részt. Arra törekedtek, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, és a törvényszövegbe számos javaslatuk bele is került. Ezeket az egyeztetéseket az Egészségügyi Minisztérium a továbbiakban is folytatni fogja, az egyeztetések menetrendjét és teljes dokumentációját kész Elnök Úr rendelkezésére bocsátani.
2. A tárca elkészített a szükséges hatástanulmányt és elemzéseket. Az elkészült hatástanulmány az új rendszer lényegi összefüggéseinek helyességét bizonyítja. Egyet értünk Elnök Úrral abban, hogy a Minisztérium által javasolt rendszer pontosan ilyen formában sehol nem működik, de ez igaz minden európai ország egészségügyi rendszerére. Hasonlóságok azonban vannak, és ezeket az elemeket a szakemberek alaposan tanulmányozták. Így az is látható, hogy a hatékonyság növelésével és a pazarlás csökkentésével, a mienkhez hasonló reformot bevezető országokban mekkora tartalék szabadult fel az ellátás finanszírozásában.
Ezt nem csak más országok példái igazolják, hanem a hazai tapasztalatok is. Az összes eddigi ismeretünk, számításaink, az Irányított Betegellátás során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a működés hatékonyságában, a protokollszerű ellenőrzésben érdemi tartalékok szabadíthatók fel. Az OEP látszólag alacsony működési költsége nem erény, hanem hiba. Azt mutatja, hogy az állam nem működtette a rendszert megfelelően, és az ellenőrzés elmulasztásával megspórolt működési költséget sokszorosan fizette ki az ellátórendszer pazarlása miatt. Ráadásul ez nem csak pénzkérdés. A bürokratikus állami hivatallal szemben a pénztáraknak ténylegesen érdekük lesz a hatékony ellenőrzés, és az ezzel járó megtakarítás lényegesen nagyobb, mint a működési költség növekedése.
Elnök úr indoklásában szerepel, hogy „A rendelkezésre álló nyugat-európai adatok azt mutatják, hogy az egészségbiztosítók közötti verseny megnyitása sem az egészségbiztosítási szolgáltatások minőségében, sem az egészségügyi szolgáltatók hatékonyságában nem hozott érdemi, mérhető változást.” Nekünk erről más a tapasztalatunk. A rendszeresen elvégzett nemzetközi betegelégedettségi felmérésekben mindig több biztosítós egészségügyi rendszert működtető országok végeznek az élen.
5. Az Elnök úr által felvetett többlépcsős bevezetés céljával egyetértünk, elérését azonban más módon képzeljük el. A fokozatosságot az biztosítja, hogy egy teljes év áll rendelkezésre a váltás előkészítésére. A végrehajtási szabályokat ez idő alatt kell meghozni a pénztárakról szóló kerettörvény alapján. A törvény szövege a parlamenti vita során érdemi változáson ment keresztül, ami lehetetlenné tette a végrehajtási rendeletek előzetes elkészítését. Ezek a végrehajtási szabályok az eredeti menetrend szerint készülnek, így a törvény februári újratárgyalásának idejére több ilyen rendelet tervezete elkészül.
6. A pénztárakat nem csak jogi eszközökkel kell eltiltani attól, hogy a biztosítottak között válogassanak, hanem gazdaságilag is ellenérdekelté kell tenni őket ebben. Ezért egyetértünk abban, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet ellenőrző szerepe és a jogszabályi garanciák mellett (a pénztárak kötelesek mindenkivel szerződni) a szelekció elleni védelem két legfontosabb intézménye az Országos Kockázatközösségi Alap és a jól megállapított fejkvóta. Ezek együttesen nyújtanak megfelelő védelmet. Elnök Úr javaslatát figyelembe véve az OKA feladatát, szabályait a következő hónapban a Minisztérium részletesen szabályozza. A törvényben elvi iránymutató pontosítást hajtunk végre, miközben az orvostechnológia folyamatos változása, fejlődése miatt az OKA tartalma, E-alapon belüli aránya alacsonyabb rendű szabályozókban kerül rögzítésre. Az ide tartozó ellátásokat taxatíve rendeleti szinten tartjuk felsorolhatónak, ezt mind a folyamatosan fejlődő technológia, mind az ár és az egyes kockázatok gyors változása indokolja.
A fejkvóta rendszernek nem célja „előre leképezni az egyéni kockázatot”. Semmilyen társadalombiztosítási rendszerben nem lehet elérni azt, hogy minden személy egyéni kockázata figyelembe legyen véve, hiszen ebben az esetben a társadalombiztosítás egyik alapelve sérül. A lényegi feladat az, hogy a hátrányos kockázatú személyek ne eshessenek ki a rendszerből, mindenki megkapja a szükséges ellátást, illetve a szűkebb csoportos kockázatkezelést (a nagyon költséges ellátásokat) valóban a legnagyobb kockázatközösség, az OKA kezelje.
7. Levelében Elnök Úr a verseny erősítésének egyik lehetséges eszközeként említi azt a megoldást, hogy a pénztárak között a járulékokban lefele árverseny legyen. Ilyen lehetőséget a törvény valóban nem tartalmaz, mivel úgy véljük, ennek engedélyezése az Elnök Úr által is kiemelt értékként kezelt szolidaritást gyengíthetné. Éppen ezért azokban az országokban, ahol létezik járulékverseny (pl. Németország) a nemzeti kockázatközösség közelítése érdekében egységesíteni tervezik a járulék mértéket, azaz meg kívánják szüntetni az ilyen versenyt.
Egyetértünk az Elnök úrral abban, hogy az ésszerű kapacitásgazdálkodás Euróban mindenütt, így Magyarországon is szűkíti a szolgáltatók versenyének lehetőségét. Mi éppen ezért képviseljük azt, hogy a versenyt nem lehet kizárólag a szolgáltatói versenyre hagyni, hanem a finanszírozók, a pénztárak versenyét is ki kell alakítani.
Elnök Úr javaslata a verseny erősítéséről megegyezik az SZDSZ egészségbiztosítási reformkoncepciójának lényegével. A koalíciós kompromisszum a verseny lehetőségét mérsékelte, de nem tüntette el, így a törvény még ebben a formában is alkalmas arra, hogy a jelenleginél lényegesen jobb egészségügyi rendszer kialakításának irányába mozduljunk el. Elnök Úrhoz hasonlóan mi is úgy látjuk, hogy a potenciális befektetők rendelkeznek azzal a szükséges szaktudással, amelytől a hatékonyabb működés várható.
A parlamenti szünet időszakát a kormánypártok, valamint az egészségügyi tárca arra használják föl, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban felvetődött kérdéseket és kifogásokat érdemben megtárgyalják és feldolgozzák. A Minisztériumban készült hatástanulmányt a tárca kiegészíti a végrehajtási rendeletek koncepcióját kidolgozza.
Tisztelt Elnök Úr!
A fentiek értelmében a februári parlamenti időszakig a törvényjavaslat kapcsán a következő lépéseket tervezzük megtenni:
- Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a kormánykoalíció frakciói ismételten áttekintik a törvénytervezetet, és egyeztetnek az Elnök Úr által kifogásolt problémák megoldása érdekében.
- Az Egészségügyi Minisztérium a legfontosabb végrehajtási rendeleteket előkészíti.
- Az Egészségügyi Minisztérium az elkészült hatástanulmányt kiegészíti.
- Az Egészségügyi Minisztérium tovább folytatja a szakmai egyeztetéseket mind az érintett szakmai, mind a civil szervezetekkel.
Felkértem Horváth Ágnes egészségügyi miniszter asszonyt, hogy még a Parlament februárban kezdődő ülésszaka előtt tájékoztassa Elnök Urat az elvégzett munkáról. Bízom abban, hogy ennek eredményeképpen olyan javaslatot fogad el az Országgyűlés, amit Elnök Úr a benne foglaltakkal egyetértve tud aláírni. Ennek érdekében készek vagyunk az elnöki kabinet számára egy kidolgozott prezentációval bemutatni az egészségügyi reformterveket, abban bízva, hogy teljes részletességgel tudjuk bemutatni a törvényt megalapozó szakmai és szakmapolitikai érveinket.
Budapest, 2008. január 17.
Tisztelettel:
Kóka János
Az SZDSZ frakcióvezetője
Kiadó: Szabad Demokraták Szövetsége
