Lomnici Zoltán a találkozóról szólva az MTI-nek elmondta: Jean-Paul Costával tárgyaltak többek között a perek elhúzódásáról, amely egész Európában jellemző folyamat.
Mint mondta: Magyarországon az 1990-es évek második felére vált drasztikussá a helyzet, ekkor nőtt meg ugrásszerűen az ügyhátralék, de a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek mindehhez nem voltak elegendőek.
A leginkább leterhelt LB megsegítésére létrehozott táblabíróság 2003-ban kezdték meg működésüket. Az akkor már mintegy tíz éve felhalmozódó ügyhátralékot így csak 2003-2004-ben kezdték el ledolgozni, ami végül 2007-re sikerült - mondta Lomnici Zoltán. Az alsó fokú bíróságokkal kapcsolatban ugyanakkor kifejtette, hogy azoknál jelentős áttörést nem sikerült elérni, 2006-2007-ben 150 ezerrel nőtt az ügymennyiségük.
Szintén az elhúzódó perekkel összefüggésben említette meg, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elrendelte az ötévesnél régebbi ügyek vizsgálatát, és ma már a peres ügyeknek csupán egy százaléka húzódik el ilyen sokáig.
A bírák és a bírósági épületek védelméről is szó esett a találkozón - ismertette Lomnici Zoltán, aki szerint Jean-Paul Costa egyetértett vele abban, hogy a rendészek mellett szükséges a rendőrök részvétele is a bírósági épületek védelmében.
A Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására Budapestre látogató Jean-Paul Costa a nap folyamán a köztársasági elnöknél is látogatást tesz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 1959-ben állt fel, az Európa Tanács bírói testületének székhelye Strasbourg. A bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezményében részes tagállamok területén élő magánszemélyek és más jogalanyok közvetlenül fordulhatnak ügyeikkel, ha úgy vélik, hogy az egyezményben garantált jogaikat egy adott tagállam megsértette, és a nemzeti bíróságoknál már minden jogorvoslati fórumot kimerítettek.
A bíróság által hozott ítéletek véglegesek és kötelező érvényűek a tagállamok számára, amelyeknek egyrészt kártalanítaniuk kell a pernyertest, másrészt biztosítaniuk kell, hogy hasonló törvénysértés a jövőben nem fordul elő. A testület fennállása óta körülbelül ezernégyszáz ítéletet hozott, ugyanakkor csak 2006-ban több mint 51 ezer beadvány érkezett a testülethez.
bírók ártatlan embereket itélnek el, vagy hamis szakvélemények alap-
ján itélnek el embereket? Ha ártatlan embereket itélnek el az felér az-
zal az elítélt számára, mintha a bíró a széket verte volna szét az állam
polgár fején!Sőt még ennél is többel ér fel egy ilyen!
Ki védi meg a bíróktól az embereket? Erről is kellen szólni végre!
Az egymillió ügyhöz képest, ha egy -két bíró fején szétverik a széket
az " rendkivül kicsi százalék"! Lomnici Úr is arra szokott hivatkozni ,
hogy " az évi egymillió ügyhöz képest rendkivűl kicsi százalék az,
ha egy - két ártatlan embert itélnek börtönbe" .Ez alapján minek a
felháborodás,
Természetesen elítélem az eröszak bármely formáját én is!De arról
sem lehetett egyetlen egy szót hallani, hogy mit mondott az bíró an-
nak az embernek, aki felkapta azt a széket? Ez a kérdés is kérdés
marad úgyhiszem, soha nem hozzák nyílvánosságra.
Üdv!