Tabajdi Csaba bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Politikatörténeti Intézet a Tagozat stratégiai szövetségese. A magyar EP képviselő külön kiemelte az intézet vezetője, Földes György nemrég megjelent meghatározó kötetét, amely újszerű szemléletben elemzi a magyar-román kapcsolatok közel négy évtizedet átfogó, 1956-89 közötti történetét.
Egry Gábor elmondta, hogy tanulmánya a kisebbségpolitikai felfogás és a határon túli magyar identitás összefüggéseit, változásait elemzi, megvizsgálva, hogy a szimbólumoknak, ünnepélyes aktusoknak milyen hatása van az identitásra, ezen keresztül pedig a kisebbségi politikákra. A dolgozat második fele pedig azt kutatja, hogy az uniós, közösségi identitás milyen hatással van a magyar nemzeti identitására, különös tekintettel a kisebbségek identitására, illetve mik a lehetőségek egy európai identitás kialakítására. Az identitásépítési módozatokra a tanulmány két kategorizálást is alkalmaz. Az első szerint a szerző megkülönbözteti a kulturális (közös nyelv, kultúra, értékek, szimbólumok), instrumentális (gyakorlati hasznok alapján) és állampolgári (alapító dokumentumokban lefektetett értékek) módokat, a második szerint pedig az "alkotmányozó", az institucionalista, utilitárius valamint "spontán" modelleket, megvizsgálva, hogy a különböző modelleknek, milyen hatása van a nemzeti identitásra. Egry Gábor szerint a magyar határon túli politikában túl nagy teret kap a szimbolikus politizálás.
Felkért előadóként Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa kiemelte, hogy a közösségépítés ma is döntően nemzetállami keretekben folyik. A határon túli politika hazánk schengeni csatlakozása, a határok légiesülése következtében más dimenzióba került.
