Lehetséges, hogy a 2006-os zavargásokkal is foglalkozik majd a bíróság, de eddig semmi nem érkezett ezzel kapcsolatban beadvány Strasbourgba - mondta az európai főbíró.
Az MTI azon kérdésére, hogy a rendelkezésre álló információk szerint megsértette-e a magyar rendőrség az emberi jogokat a tüntetéseken, Jean-Paul Costa úgy válaszolt: nem szeretne előre állást foglalni, mert az elfogultság lenne, a bíráknak az ügyiratok alapján kell dönteniük.
Általánosságban azt azonban el lehet mondani, hogy az emberi jogi bíróság sokszor azt vizsgálja, hogy arányos volt-e a fellépés, és azt próbálja megítélni, hogy az európai emberi jogi egyezmény által biztosított jogot milyen mértékben sértették meg - tette hozzá.
A strasbourgi bíróságról nézve az emberi jogok helyzete problémamentes Magyarországon. Az eddig elbírált magyar esetek fontos jogokat sértettek meg, de maguk a jogsértések nem voltak súlyosak. Azonban lehet, hogy a valóság nem "annyira fényes" - tette hozzá.
Magyarország a beadványok számát tekintve a középmezőnyébe tartozik, a beadott panaszok 1,1 százaléka magyar. Azt, hogy egy országban sok vagy kevés a beadott keresetek száma, az adott állam lakosságának arányában határozzák meg - húzta alá.
Az emberi jogi bíróságon hamarosan döntés születhet több magyar beadványról. Ezek közé tartozik a vörös csillag használatának kérdése, egy 1956-ban elítélt férfi ügye, valamint egy rendőri brutalitással kapcsolatos ügy - tette hozzá.
Jean-Paul Costa szerint sem a magyar állampolgárok, sem a jogászok nem ismerik eléggé az Emberi Jogok Európai Bíróságának működését.
A panaszosok mintegy kilencven százaléka ügyvédi segítség nélkül fordul a bírósághoz. Ezért gyakran előfordul, hogy indokolatlan a panasz, vagy a bíróság nem illetékes az adott kérdésben. Épp ezért a beadványok nagy részét elutasítják - mondta.
Jean-Paul Costa úgy élte: ha a magyar jogászok jobban ismernék az egyezményt, akkor valószínűleg komolyabb ügyek kerülnének Strasbourgba. De a magyar jogászok és ügyvédek sem ismerik eléggé az európai emberi egyezményt - jegyezte meg.
Azonban minden országból sok panasz érkezik a bírósághoz, köztük sok olyan, aminek nem kellene eljutnia Strasbourgba. Ez az oka, hogy sok ügy torlódott fel a bíróságon - tette hozzá.
2006-os adatok szerint mintegy kilencvenezer ügyben még nem született döntés. Jean-Paul Costa szerint csak akkor tudják behozni a lemaradást, ha reformokat indítanak el. Az átalakításra azért van szükség, hogy ki tudják szűrni a nem megfelelő ügyeket, és ezután a súlyosabb emberi jogsértési esetekre tudjanak koncentrálni - mutatott rá.
A reformot azonban akadályozza, hogy az egyezmény módosításához szükséges jegyzőkönyvet - egyedüli tagországként - Oroszország még nem ratifikálta. A változtatások elfogadásához azonban mindegyik tagállam jóváhagyása szükséges - tette hozzá.
Ha Oroszország továbbra sem ratifikálja a jegyzőkönyvet, akkor más utat kell keresni - mondta Jean-Paul Costa.
Jean-Paul Costa Lomnici Zoltán meghívására tárgyalt Budapesten, az európai főbíró csütörtökön találkozott többek között Sólyom László államfővel is.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 1959-ben állt fel, az Európa Tanács bírói testületének székhelye Strasbourg. A bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezményében részes tagállamok területén élő magánszemélyek és más jogalanyok közvetlenül fordulhatnak ügyeikkel, ha úgy vélik, hogy az egyezményben garantált jogaikat egy adott tagállam megsértette, és a nemzeti bíróságoknál már minden jogorvoslati fórumot kimerítettek.
A bíróság által hozott ítéletek véglegesek és kötelező érvényűek a tagállamok számára, amelyeknek egyrészt kártalanítaniuk kell a pernyertest, másrészt biztosítaniuk kell, hogy hasonló törvénysértés a jövőben nem fordul elő. A testület fennállása óta több mint ezernégyszáz ítéletet hozott, ugyanakkor csak 2006-ban több mint 51 ezer beadvány érkezett a testülethez.
