Azok a katonák, akik a Hejce fölötti hegyen életüket vesztették, idegen földön harcoltak a szabadságért, számunkra, akik régóta nyugodt körülmények között élünk, furcsa ez, mert elszoktunk tőle, hogy a szabadságért igenis harcolni kell - mondta Frantisek Kasicky, a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere azt követően, hogy megkoszorúzta az emlékművet.
A miniszter beszédében a mai kor hőseinek nevezte az elesett harcosokat, akik a koszovói békemisszióból hazatérve az
otthon örömére készültek, de ez nem adatott meg nekik, életüket áldozták a szülőföldre való visszatéréskor.
Vadai Ágnes, a magyar honvédelmi tárca államtitkára - aki szintén koszorút helyezett el az emlékműnél - beszédében úgy fogalmazott: régen úgy tartották, hogy a halál a katona társa. Kíséri, folyamatosan mellette van, csak a találkozás időpontja bizonytalan.
Ma már ez nincs így, ezért a katonák halála is éppen olyan tragédia, mint más embereké - tette hozzá, majd méltatta a a hejceiek helytállását, segítőkészségét, amelyet a tragédia idején mutattak meg, a hozzátartozókat pedig arról biztosította, hogy a magyar honvédség megőrzi a szlovák katonák emlékét.
A szlovák hadsereg háború utáni történetének legsúlyosabb tragédiája 2006. január 19-én, csütörtökön este történt. A Koszovóból Kassa felé tartó AN-24-es katonai repülőn a személyzettel együtt 43-an utaztak, ám közülük egy kivételével senki sem térhetett haza. A gép nekiütközött a Hejce fölött magasodó 700 méteres Borsó-hegynek, a kassai repülőtértől harminc kilométerre.
A szombati kegyeleti ünnepséget követően - amelyen egyaránt részt vettek az áldozatok családtagjai, katonák, a magyar és a szlovák vezérkari főnök - a helyi római katolikus templomban gyászmisét tartottak a szlovák katonák emlékére.
A baleset helyszínén, a hétszáz méter magas hegyen obeliszk és 42 kopjafa emlékeztet a tragédiára, a szerencsétlenségben elhunyt békefenntartókra.
biy \ kgó
MTI 2008. január 19., szombat 16:28
Információ
