Az NBH és a demonstrálók

Szabó Máté hivatalból folytatott vizsgálatot folytatott a 2006 szeptember-októberi közterületi rendezvényekkel kapcsolatos, az NBH által kiadott közleménnyel összefüggésben, amelyben arra hívta fel az állampolgárok figyelmét, hogy a tömegzavargásokban való passzív részvétel is minősülhet bűncselekmény-elkövetési magatartásnak.

A biztos megállapította, hogy nem az NBH, hanem bűncselekmény elkövetése esetén a bíróságok, szabálysértés megvalósulása esetén pedig a szabálysértési hatóságok feladata a demonstrációkon résztvevők által tanúsított magatartás megítélése.

Szabó Máté szerint a közlemény a jogalkotásról szóló törvény garanciális szabályainak sem felelt meg, annak kiadására az NBH nem volt jogosult. A közleményhez így jogi hatás nem fűződhetett, de alkalmas volt az állampolgárok megtévesztésére. Az NBH törvényben meghatározott feladat- és hatáskörét azzal is túllépte, hogy bűnmegelőzési feladatot vállalt magára - hangsúlyozza a dokumentum.

Az NBH-t felügyelő tárca nélküli minisztertől kapott tájékoztatás és az NBH főigazgatójával folytatott személyes megbeszélés arról is meggyőzte az országgyűlési biztost, hogy az NBH-nak 2006 októberében nem volt tudomása olyan terrorveszélyről, provokációról vagy más hasonló körülményről, amely "okot adhatott volna a lakosság irányában bármilyen fellépésre" - ismerteti a közlemény.

Vizsgálati megállapításai alapján a biztos felkérte a miniszterelnököt, hogy a minisztériumok alárendelt szervei a jövőben ne adjanak ki a jogalkotási törvény garanciális szabályainak meg nem felelő jogi iránymutatást tartalmazó közleményt, útmutatót, állásfoglalást, s egyéb informális jogértelmezést.

Az ombudsman a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertől azt kérte, hogy a jövőben az NBH ne lépje túl hatáskörét, és intézkedéseit mindig a feladat- és hatáskörét meghatározó törvény keretei között, a szükségesség és arányosság elve betartásával tegye meg. Az NBH főigazgatójánál azt kezdeményezte, hogy a jelentést ismertesse az irányítása alá tartozó személyi állománnyal, és hívja fel figyelmüket a feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság jövőbeni elkerülésére - zárul Szabó Máté közleménye.

Az NBH 2006 októberében azt közölte honlapján, hogy "Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben történt demonstrációk - tekintet nélkül azok jogszerű voltára - jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy azokat szélsőséges személyek vagy csoportok jogellenes cselekmények - akár a fent említett bűncselekmények elkövetésére használják fel. Ezáltal a békés és törvényes demonstráció tömegzavargássá alakulhat át, melyben a részvevők - tekintet nélkül eredeti szándékukra - akár puszta jelenlétük miatt is bűncselekmények elkövetőjévé válhatnak. A bírói gyakorlat szerint ugyanis aki jelen van egy bűncselekmény elkövetésénél, és jelenléte szándékerősítő hatással lehet a bűncselekmény elkövetőjére, pszichikai bűnsegédként maga is a bűncselekmény elkövetőjévé válik. Ezért a tömegzavargásokban való passzív részvétel is elkövetési magatartásnak minősül. A jelzett bűncselekményi kör ezen felül az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik, nem szükséges, hogy az alkotmányos rend, vagy annak intézményei ténylegesen veszélybe kerüljenek vagy sérelmet szenvedjenek."

Tavaly október 9-én a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája az MTI-vel - egy napilap cikke kapcsán - azt közölte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal nem fenyeget békés tüntetőket, csupán arra figyelmeztet, hogy az erőszakos cselekmények színhelyén az abban részt nem vevőket is veszély fenyegetheti.

Közölték: "az NBH visszautasítja azt a reggeli napilapok egyikében megjelent, a tényeknek nem megfelelő tendenciózus állítást, hogy honlapján békés tüntetőket fenyegetett volna".