Nőtt a menekültek száma hazánkban
Jelentősen, mintegy 62 százalékkal nőtt a Magyarországon menedékjogi státuszt kérők száma 2006 és 2007 között - közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója. Végh Zsuzsanna, az igazságügyi miniszterrel tartott közös hétfői budapest
2008. január 21. hétfő 15:50 - Hírextra
Takács Albert, aki elismeréssel szólt a BÁH "fontos és érzékeny" területen végzett munkájáról, arra hívta fel a figyelmet, hogy a sok jogszabályi változás mellett, az ügyek számában is jelentős átrendeződés történt: míg az állampolgársági ügyek száma csökkent, addig például a menekültügyi kérelmek száma 2.117-ről 3.419-re emelkedett.
A szakminiszter szerint abból is látszik, hogy a BÁH humánusan és törvényesen végzi a munkáját, hogy a hivatal által hozott, mintegy 200 ezer határozat 90 százalékának a bírósági felülvizsgálatok is helyt adtak.
Végh Zsuzsanna főigazgató örvendetes fejleménynek mondta, hogy az illegális migráció területén - a korábbi évekre is jellemző - csökkenő tendencia tovább folytatódott, és nagy arányban esett vissza az idegenrendészeti kiutasítások száma is. A határőrök, illetve a rendőrök sokkal kevesebb jogsértő külföldit állítottak elő a hivatalnál, mint a korábbi években - fűzte hozzá.
A 62 százalékkal több menedékkérelem a főigazgató szerint azért "érdekes" adat, mert az Európai Unió más tagállamaiban éppen ellenkező tendencia a jellemző, másutt inkább csökken a kérelmezők száma.
Jelezte ugyanakkor, hogy a 3.419 kérelmező "még mindig nem egy kirívó szám".
Közölte azt is, nem változott az a tendencia, hogy a menedékjogi kérelmezők meghatározó aránya illegálisan érkezik be az országba. A legtöbb kérelmező vietnámi (862), ám sokan vannak a szerb állampolgárok (800) között a koszovói albánok, őket követik a kínaiak (417), a grúzok (128) és irakiak (135).
A főigazgató az idegenrendészeti adatokkal összefüggésben arra mutatott rá: azért nehéz a 2006 és a 2007 évi statisztikai adatok összevetése, mert a jogszabályváltozások mellett új jogintézményeket vezettek be, újfajta okmányokat állítottak ki, valamint új tartózkodási jogcímeket is bevezettek.
A jellemző trendek között említette ugyanakkor, hogy a két év viszonylatában tíz százalékkal több (166 ezer) külföldi tartózkodott Magyarországon három hónapnál hosszabb érvényességű engedéllyel.
Megjegyezte: természetesen ennél jóval több külföldi tartózkodott hazánkban, hiszen jelentősen szélesedett azoknak a köre, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával élve gyakorlatilag korlátlanul látogathatnak Magyarországra.
Elmondta azt is, hogy a letelepedési ügyek száma jelentősen csökkent, ennek okaként pedig Románia európai uniós tagságát említette. Jelezte: 60 százalékkal nőtt ugyanakkor a nemzeti vízumot kérők száma, és számuk meghaladta a 3.800-at.
Forrás: MTI