Dobos Ágnes elmondta, hogy a múzeum nevét a római korban e helyen állt Matrica nevű katonai tábor után kapta és e Duna-parti település több ezer éves múltjából mutat be gazdag tárgyi anyagot. Maga az épület Bíró Pál, egykori földbirtokos kúriája, amely 200 éve épült, 1987-től működött benne helytörténeti múzeum. A falak megsínylették az elmúlt időket, ezért 300 millió forintból most az önkormányzat felújíttatta az épületet - tette hozzá.
Amint a múzeum anyagából is kiderül, Százhalombatta helyén már négyezer éve, a bronzkorban is éltek máig ismeretlen nevű népek. Ebből az időből kerültek elő az ásatások során különféle edények, szerszámok és egy hombár. Ebben az agyagedényben tartották elődeink a tönkölybúzát, e gabona már akkor fontos táplálékként szolgált.
A régi relikviák között csontból készült ékszerek, szerszámok is láthatók, s mindebből a régészek az akkori állattartás, halászat körülményeire is következtetéseket vonnak le. Így például megállapították, hogy a ló mellett a kecske is a fontos háziállatok sorába tartozott.
A kiállítás külön teret szentel a római kor régészeti leleteinek is. Ez az időszámítás előtti első és harmadik század közötti időt ölelte fel, amikor már a kereskedelem is fontos szerepet játszott az akkori emberek, a rómaiak és a kelták életében. Különféle tükrök, egy épségben maradt üvegkorsó látható ebből az időből, és külön érdekességként egy oklevél, amely egy római katona 30 éves szolgálatának elismeréséről megmaradt írásos lelet.
A terv szerint a múzeum hamarosan a vaskor és a honfoglalás korának világából is nyújt majd bőséges áttekintést - közölte Dobos Ágnes.
A kiállítás ezentúl hétfő kivételével naponta 10 órától 17 óráig tart nyitva Százhalombatta központjában.
A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.