Népszavazás a kezdetektől

Az eredetileg tehát "hétigenes" népszavazási kezdeményezésben szerepelt a tandíj és a vizitdíj eltörlése, a patikán kívüli gyógyszerárusítás megszüntetése, a kórházak állami vagy önkormányzati tulajdonban tartása, a nyugdíjasok változatlan munkavállalási feltételei, a termőföld kérdése, valamint a kormánytagok felelőssége a költségvetés túllépéséért.

A kormánytagok felelősségére, valamint a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kérdésekben az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését, és ezzel az Alkotmánybíróság is egyetértett.
Az Alkotmánybíróság 2007 márciusi döntése ugyanakkor kimondta: a hét népszavazási kérdés közül háromban, a termőfölddel, a kórházprivatizációval és a kizárólag patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatban megkezdődhet az aláírásgyűjtés. A testület egyúttal úgy ítélte meg, hogy a választási bizottságnak újra kell tárgyalnia a vizitdíj kérdését formai, a tandíjjal kapcsolatost tartalmi okokból.

Újbóli benyújtásukkor a vizitdíjra és a tandíjra vonatkozó kérdéseket a Fidesz kiegészítette a kórházi napidíjról szóló népszavazási kezdeményezéssel, az OVB ugyanakkor elutasította őket.
Erre válaszul a Fidesz a választási eljárásról szóló törvény népszavazásra vonatkozó szabályainak módosítását kezdeményezte. A két ellenzéki párt egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult az OVB-döntések miatt.

Az Alkotmánybíróság június elején megsemmisítette az OVB határozatait, amelyek megtagadták a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kérdések hitelesítését. Az Ab döntése szerint mindhárom kérdés népszavazásra bocsátható. Az OVB-t új eljárásra kötelezték és leszögezték, hogy az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát hitelesíteni kell, új érvvel nem lehet őket elutasítani.

A döntés értelmében a választási bizottság 2007. június 25-én hitelesítette a tandíjra, a vizitdíjra, valamint a kórházi napidíjra vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő íveket, az Alkotmánybíróság pedig október közepén adott zöld utat a kérdéseknek.

Az ellenzéki párt végül október 19-én megkezdte az aláírásgyűjtést, és 48 óra alatt összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. A Fidesz népszavazási kampányát vezető Tarlós István október 24-én adta le a választási irodának az aláírásgyűjtő íveket, kérdésenként 321.805 aláírással.
Az OVB december 5-én megállapította, hogy a Fidesz mindhárom népszavazási kezdeményezésében összegyűlt a megfelelő számú aláírás, így a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében kiírható a referendum.

Az Országgyűlés december 17-én elfogadta a népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatokat. A döntés szerint 4 milliárd 470 millió forint lesz a referendum költségvetése.
Az Alkotmánybíróság január 22-én jelentette be, hogy a testület elutasította az OVB-döntést megtámadó beadványokat.