Mi lehet az oka annak hogy 62 százalékkal nőtt 2007-ben a menekültstátuszt kérők száma az előző évhez képest? Hányat fogadtak el ezek közül?

Ez egy tendencia, mert néhány év óta folyamatosan nőtt a menekültstátuszt kérők száma, de ilyen erőteljes növekedést eddig nem tapasztaltunk. 2006-ban 2117-en folyamodtak menekültstátuszért, míg 2005-ben a 2000-et sem érte el ez a szám. Ez a 62 százalékos növekedés azért érdekes, mert más uniós országokban inkább csökkenés tapasztalható. A növekedés alapvetően két dolognak tudható be. Egyrészt annak, hogy Magyarországon keresztül akarnak egyre többen nyugatra jutni, tehát tranzitország vagyunk. A másik ok pedig az ismételt kérelmezők számának megnövekedése. Itt többségében a joggal való visszaélésről van szó, például ha valakinek valamely okból megszűnik a korábban kapott tartózkodási lehetősége, vagy esetleg bármilyen más okból kiutasítják az országból, akkor menekültstátusz kérelmezésével akár éveket is lehet nyerni az ügyintézés elhúzásával. A kérelmezők egyharmada ismételt kérelmező. A 3419 kérelmező közül 2007-ben 169 fő kapott menekültstátuszt, ami 7 százalékos elismerési arányt jelent. Ez az elmúlt évekhez képest nem változott jelentősen, és megfelel az európai trendeknek.



Az ismételt kérelmezéseknek nem lehet jogszabályi változtatással elejét venni?

De igen, olyannyira, hogy ez 2008 január 1-től meg is történt, hatályba lépett az új menedékjogi törvény, ami teljesen összhangban van az uniós szabályozással. Ennek értelmében kialakult egy szigorítás, ami szakaszokra osztotta a menedékjogi eljárást, olyan formában, hogy első lépésként beiktatott egy 15 napos szűrési eljárást. Ennek a keretében a hatóságnak éppen azt kell vizsgálnia, hogy megalapozott-e a kérelem, és nem egy olyan kérelmezőről van-e szó, aki csak időhúzás céljából, nyilvánvalóan megalapozatlanul nyújtja be a kérelmet. Illetve ez az eljárás azt is kiszűri, ha egy olyan kérelmezőről van szó, akinek a kérelmét egy másik uniós tagállamban egyszer már elutasították. További szigorítás, hogy az új törvény a második elutasított kérelem után lehetővé teszi az ország elhagyásának végrehajtását, tehát arra ezentúl már nem lesz lehetőség, hogy bárki további kérelmekkel biztosítsa a magyarországi tartózkodását. Erre volt példa korábban.
Ennek következtében várható az, hogy jelentősen visszaesik a kérelmezők száma?

Az a mérsékelt ütemű növekedési trend állhat vissza, ami korábban is jellemző volt. Magyarország ugyanis a schengeni-övezet külső országa lett, ez pedig motiválhatja a bevándorlókat. Jelentős csökkenésre nem számítok.

Utalt a schengeni-övezethez való csatlakozásra. Ez, illetve korábban az uniós csatlakozás mennyiben nehezítette meg az önök munkáját?

Az uniós csatlakozás nem nehezítette, hanem jelentősen átalakította, megváltoztatta, új irányokat szabott, új jogalapot teremtett. Például az idegenrendészet terén a jogszabályban az uniós csatlakozás óta különbséget kell tenni a külföldi állampolgárok között aszerint, hogy uniós, vagy nem uniós országból érkeztek, illetve ez utóbbin belül is vannak olyan külföldiek, akikre kedvező szabályok vonatkoznak. A schengeni-övezethez való csatlakozás pedig elsősorban a vízumügyintézést érintette.

Az illegális bevándorlók száma mennyire növekedhet meg a schengeni csatlakozás következtében? Kell-e ettől tartani?

Különösen az első napokban valóban növekedett azoknak a száma, akik elsősorban a különböző embercsempész hálózatokon keresztül szerettek volna bejutni az övezetbe. De a szigorúbb határellenőrzés és az ország mélységében végzett utólagos ellenőrzés a jogsértő cselekményeket felfedte. Ez is magyarázza azt, hogy közel 70 százalékkal kevesebb illegális bevándorlót állítottak elő a hivatalhoz. Attól nem tartunk, hogy a schengeni csatlakozás ezt jelentősen növelné.

Milyen állampolgárságú a legtöbb menekültjogot kérő személy?

A legtöbb kérelmet vietnámi, szerb, kínai és grúz kérelmezők nyújtották be. Már 2006-ban is érzékeltük, hogy köztük nagyon sok az ismételt kérelmező, illetve sokan vannak olyanok, akik hosszú évek óta hazánkban élnek. Ők korábban folytattak már valamilyen, például kereskedelmi tevékenységet, de különböző okok miatt nem tudták biztosítani a tartózkodás feltételeit, viszont már hazamenni nem akarnak.

Koszovó kapcsán egyre többször merül fel a kérdés, hogy mennyire kell tartanunk menekültáradattól, az ottani rendezés következtében. Önnek erről mi a véleménye? Van-e rendkívüli intézkedési terv erre az esetre?

Összehasonlítva más Európai Uniós országgal, Magyarországra nem érkezik kimagasló számú szerbiai menekült. Az elmúlt évben 700 főt regisztráltunk, akiknek nagyobb hányada albán vagy roma származású. Ezek a menekülők döntően gazdasági okokból indulnak neki a nagyvilágnak, és számukra nem Magyarország az úticél, hanem nyugatabbra kívánnak eljutni. A magyar menekültügyi rendszer úgy épült ki, hogy felkészült és alkalmas arra, hogy szükség esetén akár a régióban, akár egy távolabbi országban vagy földrészen kialakuló válsághelyzet esetén Magyarországon védelmet kérő menekülteket befogadjon. Ezeket a feltételeket már az európai uniós csatlakozás idején megteremtettük. Amennyiben tömegesen érkező menekültek érkeznének, maga a törvény ad megoldást, ugyanis az Országgyűlés határozatban rendelkezhet az ilyen személyek befogadásáról, biztosítva az ehhez szükséges költségvetési forrást is.

Mekkora a kihasználtsága a menekülttáboroknak?

Alacsony, körülbelül 30 százalékos a kihasználtság. Azért is van ez így, mert a kérelmezők egy része a jogszabályoknak megfelelően magánszállásokon él. Azok élnek táborokban, akik nem tudnak önmagukról gondoskodni.

Az állampolgárságot kérők száma miért csökkenhetett jelentősen 2006-hoz képest? A kérelmezők hány százaléka lett magyar állampolgár?

Azért, mert 2006-ban életbe léptek bizonyos könnyítések, amik egyszerűbbé tették a honosítás folyamatát (például: ügyintézési határidő lecsökkenése, ügyfelek igazgatási terheinek csökkentése), ami miatt abban az évben nagyon sokan benyújtották kérelmüket, de 2007-re ez megszűnt. Viszont még így is több a kérelmező, mint 2005-ben. 2007-ben 5437-en folyamodtak a magyar állampolgárság megszerzése iránt, míg a kiugrónak számító 2006-os esztendőben 9127 volt ez a szám. Tavaly összesen egyébként közel 7000 külföldi nyerte el a magyar állampolgárságot. Ez a szám azért nagyobb, mint a kérelmezők száma, mert sok korábban megkezdett eljárás 2007-re fejeződött be, hiszen egy éves az ügyintézési határidő. A legtöbb kérelmező továbbra is román állampolgár, de Románia uniós csatlakozásával ez változhat az elkövetkezendő időszakban.

A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban milyen adataik vannak?

A tartózkodási engedélyt kérők között – tavaly 20 ezren kértek tartózkodási engedélyt - döntőrészt munkavállalók vannak, tehát munkavállalási célból kérik az engedélyt.

A Nyugat-Európában egyre kezelhetetlenebbé váló afrikai menekültkérdés hosszútávon mennyire érintheti Magyarországot? Nyugat-Európa mit tud kezdeni ezzel a helyzettel?

Vannak Magyarországon is Afrikából érkező menekültek, de a nagy távolság miatt nagy számban nem számítunk rájuk. A probléma megoldására az Európai Unió is keresi a választ, részben az arányos tehermegosztással, másrészt a kibocsátó országok segítésével.

A 2008-ból eltelt néhány hétben hogyan alakult a menekültstátuszt kérők száma, megoszlása? Lesz-e idén a már említett mellett jogszabályi változás?

Idén eddig 139 kérelmezőt regisztráltunk, akik 22 különböző országból érkeztek. Többségében ázsiaiak, de vannak afgánok, szomáliaiak, szíriaiak, pakisztániak, egyiptomiak, és grúzok is. A január 1-étől életbe lépett törvényen kívül idén nem várható más változás a jogszabályokban.