A táblabíróság helybenhagyta az ügyben korábban eljárt Baranya Megyei Bíróságnak a vállalat kártérítési felelősségét megállapító határozatát, a kártérítés pontos összegéről azonban újabb tárgyalásokon döntenek. A felperesek harminchét millió forintot követelnek.
Az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 2003-ban a pécsi Engel János utcában 1,4 milliárd forintból, a környéken lakók tiltakozása ellenére, két lakópark között, több háztól mindössze harmincméteres távolságban, nagyfeszültségű transzformátorállomást telepített, amely 2006-ig nem rendelkezett a működéséhez szükséges engedéllyel, azt csak utólag kapta meg.
A Pécsi Ítélőtábla Veszeley József bíró vezette tanácsának indoklása szerint a cég terhére azért róható fel a szükségtelen zavarás, mert a közvélekedés az ilyen létesítményekhez köztudottan egészségkárosító hatást társít, így alkalmas egészségkárosodástól való félelem kiváltására. Ebből a szempontból pedig annak nincs jelentősége, hogy a működése valójában káros-e az egészségre. Ezért azt a bíróság nem is vizsgálja.
A bíró hozzátette: szakértői vélemények alapján bizonyítható az ingatlanok értékcsökkenése is, hiszen az emberek nem szívesen költöznek ilyen létesítmények közelébe, így a házak nehezen, vagy csak forgalmi értékük alatt értékesíthetők.
Veszeley József kitért rá, hogy az alperes E.ON jogi képviselőjének a felperes beadványának elutasítására tett fellebbezését azért nem fogadta el, mert nem bizonyította, hogy nem volt más lehetőség, más helyszín a trafóállomás felépítésére.
A bíró hangsúlyozta: a cég a helyszínválasztással kapcsolatban azzal érvelt, hogy a tervezésnél a már meglévő vezetékhálózathoz igazodtak. Csakhogy a gazdasági érdekek optimalizálása nem megfelelő érv a kártérítési felelősség alóli mentességhez.
A felperes lakók jogi képviselője, Hubay Gábor az MTI-nek azon kérdésére, hogy kártérítés helyett miért nem próbálták elérni az évekig engedély nélküli állomás lebontását, azt mondta, hogy a lakóknak nem volt elég pénzük az ehhez szükséges fellebbezések költségeinek előteremtésére.
Szakemberek szerint a jogerős ítélet precedensértékű lehet a Tubesre tervezett katonai lokátorral kapcsolatban. A radarellenes civilek ugyanis arra készülnek, ha az állomás az akaratuk ellenére mégis felépül, segítik a környéken lakókat, hogy kártérítési pereket indíthassanak az állam, illetve a Honvédelmi Minisztérium ellen.
