Jelenleg a fiúk hét százaléka születik le nem szállt herével, s ez a probléma - bár műtétileg helyrehozható - a terméketlenség és a hererák (nyolcszor, illetve hétszer) nagyobb kockázatát eredményezi ezekben az esetekben.
A cambridge-i kutatók másik szomorú felfedezése, hogy a súlyosabb nemi szervi rendellenességek száma is növekszik a fiúk között.
Beszédes adat, hogy a hererákos férfiak aránya megkétszereződött az utóbbi negyedszázadban, s egy friss skót kutatás eredménye szerint hat férfiból egynek alacsony a spermaszáma.
A cambridge-i kutatók vizsgálatának egyik fő célpontja a ftalátok - amelyeket a műanyagok lágyítására használnak, és megtalálhatóak a csomagolóanyagokban éppúgy, mint a kozmetikumokban és a különféle ruhaanyagokban -, mert ki szeretnék deríteni, hogy valóban gátolják-e a magzati szexuális fejlődést.
Korábban végzett állatkísérletek során kimutatták, hogy a ftalátok hatásának kitett vemhes patkányok és egerek rendellenes nemi szervű vagy alacsony spermaszámú egyedeket szülnek. Egy amerikai vizsgálattal pedig arra derítettek fényt, hogy azok a nők, akiknek a vérében magas a ftalátokkal kapcsolatos vegyületek szintje, nagyobb eséllyel hoznak világra le nem szállt heréjű vagy túl kicsi heréjű és péniszű gyermeket.
A cambridge-i kutatás 2001-ben kezdődött az Európai Unió másfél millió fontos támogatásával. Az EU annyira égetőnek tartja a különféle vegyületek emberi egészségre tett káros hatásának problémáját, hogy tavaly törvénybe iktatta: mintegy 30 ezer vegyi anyagot kell tüzetesen ellenőrizni, pedig ez összesen 2600 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerül.
