A Mckinsey-kutatás készítői a PISA-felmérésben legjobban teljesítő 10 országot vizsgálták, illetve górcső alá vették a leginkább javuló teljesítményt mutató 10 államot. A fő kérdés az volt, hogy miért teljesítenek stabilan és fejlődnek gyorsabban egyes oktatási rendszerek.

Az említett, ötvenhét országot magában foglaló 2006-os PISA-felmérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A felmérés során a természettudományos ismeretek kaptak kiemelt hangsúlyt.

Kertesi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a Mckinsey-jelentés tanulságait Magyarország számára úgy összegezte: a közoktatás megújításának a kulcsa, hogy minőségi pedagógiai szolgáltatásokat kell biztosítani minden gyermek számára. A tanári munka minőségének meghatározó szerepe van a tanulók iskolai eredményességében - mutatott rá.

Hozzátette: "a tanári minőség" többek között függ a tanári pályára jelentkezők képességeitől, a tanárképzés minőségétől, az akkreditácitól.

Kifejtette: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanári pálya választásában meghatározóak a pályakezdők bérei, a jól teljesítő iskolarendszerekben ezek magasak, s kisebb növekedés jellemző a gyakorlati idővel. Magyarországon nagyjából 25 százaléknyi kereseti lemaradást kellene behozni, nálunk ugyanis egy pályakezdő az egy főre jutó GDP 65 százalékát kapja meg. Példaként említette Hollandiát, ahol a pályakezdő tanárok fizetését 1990 és 1997 között 36 százalékkal emelték.

Fontosnak nevezte a tanárképzésre jelentkezők megfelelő szűrését is. Finnországban például 10 jelenkezőből csak egy, míg Szingapúrban 6-ból egy kerül be a tanárképzésbe.

Magyarországon ezzel szemben a szűrés teljes hiánya a jellemző, a pályára alkalmatlanokat is felveszik, a képzés minősége gyenge, s rendkívült széttagolt a képzés, jelenleg 30-35 helyen folyik.
Kertesi Gábor szerint a képzési kínálat jelentős szűkítésére lenne szükség. 2005-ben 11 ezer pedagógus végzett hazánkban, s évi 2.500-3.000 ezer elegendő lenne. Emellett szigorú felvételi sztenderdeket kellene érvényesíteni. Komoly tudásbázis kiépítése sem valósítható meg 30-35 képzőhelyen, minőségi orvosképzés Magyarországon négy egyetemen folyik.

Megemlítette azt is, hogy a jól teljesítő Finnországban és Észtországban a tanítóképzést egyetemi szintre emelték.

A szakember azt mondta, hogy a szegregáció komoly akadályt jelent abban, hogy a jó minőségű tanári szolgáltatás eljusson a legrászorultabb gyermekekhez. Az iskolai elkülönülés ugyanis rendszerint gyenge minőségű oktatással jár együtt. Utalt arra, hogy ma Magyarországé a világ egyik leginkább szegregált iskolarendszere. Ezt nem lehet tovább fenntartani, a deszegregációnak és az integrációnak nincs alternatívája - jelentette ki. Ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem roma-, hanem szegényprobléma, az érintettek kétharmada nem roma származású.

Mona Mourshed, a tanulmány készítője a kihívások között említette a felesleges pénzkidobás megszűntetését az oktatás finanszírozásában. Kitért arra, hogy az OECD-államokban az elmúlt időszakban kétszeresére-háromszorosára nőttek az egy tanulóra jutó oktatási kiadások, eközben azonban az eredmények stagnálnak vagy éppen romlottak.

Szólt arról is, hogy az oktatásban elért eredményeket nagyban meghatározhatja, hogy valaki hová, milyen körülmények közé születik.

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem oktatója azt mondta, hogy az oktatási rendszerek megváltoztathatók, s néhány év alatt olyan változások érhetők el, amelyeknek mérhető eredményei vannak.

Fazekas Károly, a Magyarország Holnap Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) elnöke elmondta, hogy júniusra elkészítik a közoktatás megújításának elveit és javaslatait tartalmazó Zöld könyvet. A tanulmányt úgy értékelte, hogy az a kerekasztal által is megfogalmazott prioritásokat rögzíti.