Forgács Imre elmondta, azért kezdeményezte a 2005-ös fővárosi rendelet felülvizsgálatát, és az általa jogsértőnek tartott szakaszok megsemmisítését, mivel a Fővárosi Közgyűlés decemberben elutasította a hivatal törvényességi észrevételét, s fenntartotta a jelenlegi szabályozást.
A közgyűlés december 20-án csak a kormánypártok szavazataival utasította el a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi észrevételeit.

Forgács Imre közölte, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény nem ad felhatalmazást a fővárosnak arra, hogy korlátozza a budapestiek leválását a Főtáv fűtési rendszeréről, s hogy meghatározza a távhőszolgáltatás helyére lépő fűtési módot. Hozzátette, hogy az általa vitatott szabályozás szerint aki le akar válni a távhőszolgáltatóról, csak olyan fűtési módot alkalmazhat, amely nem jár többletemisszióval, nem bocsát ki több káros anyagot, mint a távfűtési rendszer.

"Eszerint a leválók csak villany, nap, szél vagy geotermikus fűtési módot választhatnának, a gázfűtést nem. Ilyen szabályozásra azonban nincs felhatalmazva egyetlen önkormányzat sem" - szögezte le.

A hivatalvezető nem kért ugyan sürgős elbírálást a taláros testülettől, de úgy véli, hogy a kérdés súlya miatt nem évek múlva döntenek majd.

Az MTI információi szerint volt már példa arra, hogy csak évekkel később született alkotmánybírósági döntés, amikor a beadvány már okafogyottá vált. Az első önkormányzati ciklusban, amikor a közigazgatási hivatal jogelődje, a köztársasági megbízott törvénysértőnek találta a fővárosi képviselők javadalmazásáról szóló rendeletet, az Alkotmánybíróság csak a következő ciklusban döntött az ügyben, s addigra okafogyottá vált az ügy.

A decemberi közgyűlési döntés előtt az önkormányzat jogi bizottsága elé került főpolgármesteri hivatali álláspont egyetértett a közigazgatási hivatallal abban, hogy indokolt és szükséges a rendeletnek az emissziós kérdéskört érintő bekezdésének a hatályon kívül helyezése.

A közgyűlés többsége végül is vita nélkül a Főtáv álláspontját, a jelenlegi szabályozás hatályban tartását fogadta el. Fogyasztóvédők sajtónyilatkozata szerint ez a szabályozás súlyosan sérti a versenysemlegesség elvét. Forgács Imre megjegyezte, hogy a hivatal csak törvényességi szempontból vizsgálhatja az ügyet, versenyjogi vagy környezetvédelmi oldalról viszont már nem.

A hivatalvezető a települési szilárd hulladékgazdálkodásról szóló fővárosi rendelettel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványáról azt mondta, annak részleteiről csak a beadvány benyújtása után kíván nyilatkozni.

A kormánypártok által ugyancsak elutasított törvényességi észrevételében a hivatalvezető megállapította, hogy a 2005-ös, s egy évvel később módosított fővárosi rendeletnek vannak olyan részei, amelyek ellentétesek a hulladékgazdálkodásról szóló törvénnyel.

A főváros ez esetben is törvényi felhatalmazás hiányában járt el, amikor a közszolgáltatás alá tartozónak minősíti a törvény által egyébként nem közszolgáltatónak is átadható hulladékot.