Hamis vádaktól a Titkolt örökségig

A korunk témáit feldolgozó dokumentumfilmek egyike A Hackni, Kresalek Dávid rendezése, amely a médiahack-jelenségről szól, pillanatkép a mai Magyarország sajtóviszonyairól.

Böszörményi Zsuzsa és Kai Salminen Hosszú utazás címmel készített magyar-finn koprodukciója tragikomikus film az Európai Unió keleti határszéléről. A magyarlakta falu, Szelmenc közepén 60 éven keresztül "szöges országhatár" húzódott, kettévágva a települést.

Siflis Zoltán munkája, a Hamis vádak árnyékában (Délvidéki honvédsorsok 1942/2005) azt idézi fel: 2004 májusában tartották Újvidéken a délvidéki honvédek első találkozóját. A kezdeményezőket később több alkalommal kihallgatta a rendőrség, arra keresve bizonyítékot, hogy a találkozó mögött bizonyára magyar revizionista törekvések húzódnak.

Kármán Irén dokumentumfilmje, a Szemben a maffiával (Olajozott viszonyok) szereplői olyan emberek, akik "rámentek" az olajügyre: a történteket egzisztenciájuk, karrierjük, családjuk bánta.
A történelmi témájú dokumentumfilmek közül látható Litauszki János Titkolt örökség című alkotása, amelyben a rendező négy, 1956 után kivégzett forradalmár gyerekeinek történetét dolgozza fel.

Ocskay László százados, az elfelejtett hős - ez a címe Fonyó Gergely rendezésének, amely egy szinte teljesen elfelejtett katonatiszt hőstettét mutatja be. Ocskay László 2500 üldözött életét mentette meg a második világháború idején, 1944-45-ben.

A Faludy szerelmei rendezője Lázs Sándor. Faludy György költő mindig szabadon írt érzelmeiről, de a nyilvánosság előtt soha nem beszélt róluk. Halála előtt négy évvel úgy döntött, mégis megmutatja magát. A feltétele az volt, hogy a filmet csak halála után lehet levetíteni.

Viczkó Tibor munkája, a Banovich Tamás díszlettervező (Az emulzió ezüstje II.) a magyar filmszakma e rendkívül termékeny személyiségéről szól.

Egy manzárd-őr feljegyzései (Négyszemközti "chatelés" Balla D. Károllyal) címmel "a kárpátaljai irodalom legszelídebb fenegyerekéről" forgatott filmet Medgyesi Gabriella.

Jávor István a XX. század nagy gondolkodójával, Krassó Miklóssal készített videomonológot, a Vagyok, aki vagyok (Portré Krassó Miklósról) című film ennek a szerkesztett változata Eörsi István nekrológjának részleteivel, archív filmek és fotók felhasználásával.

Zsigmond Dezső rendezése, az Út Calarasiba (Egy sikeres vállalkozó arcképe) Kurkó János csíkszeredai üzletember utazását követi nyomon, aki kamaszkori emlékeit keresve a román-bolgár határhoz autózik; a kihangosított, mobiltelefonos beszélgetések életét és küzdelmeit mutatják be.

A Von Höfler vagyok (Werther-variáció) című filmben, a néző Von Höfler Tibor régi filmjeinek és elbeszéléseinek tükrén keresztül láthatja a pécsi bőrgyáros-tímár generációk több évszázadokon átívelő történetét. A filmet Forgács Péter rendezte.

A Kalef (A Moszkva téri galeri) rendezője, Kisfaludy András Buda legforgalmasabb központjáról forgatott filmet. Az 50-es évek végétől 1968-69-ig az odajáró fiatalok nem használták a Moszkva nevet, nekik a tér Kalef volt, Széll Kálmánra utalva.

A városi forgatag jelenik meg Salamon András alkotásában is: A város ritmusa egy kisfiúról szól, aki járkál a városban és a hangokra figyel. A város hangjai, a zajok, zörejek a fejében ritmussá állnak össze.

A nagyvárossal szemben egy kistelepülés áll A süllyedő falu című alkotás középpontjában. Szirmai Márton munkája azt mutatja be, ahogy "egy apró magyar falu értetlenül szemléli süllyedését".

Mohi Sándor filmje, az Imádság témája egy idős paraszt házaspár utolsó öt éve, küzdelme a mindennapi megélhetésért, a létért.

A Búcsú alkotója, Páskándiné Sebők Anna az erdélyi magyar zsidó kultúrát mutatja be, többéves kultúrtörténeti kutatás után.

A Három hiányzó oldal Schuster Richárd filmje, amelyben a 86 éves Vera néni mesél Csillag Albert grafikussal közös történetéről: emlékek idéződnek fel egy regénybe illő szerelemről, háborúról, zsidóüldözésről.

Bódis Kriszta "Báriséj/Nagylány (nőszerepek)" című filmjében három nő sorsát mutatja be a békési oláh cigány közösségből.

A Maradunk egy, a vidékről a fővárosba költöző roma család mindennapjairól szól, álmairól és állandó visszavágyódásukról a szülőfaluba. A filmet Vági Barbara és Talán Csaba rendezte.

Kőszegi Edit A 11. életben egy hajléktalan férfi küzdelmét mutatja be az életben maradásért. A férfi alkoholista, ezért szeretne rehabilitációra bekerülni, de ezt a bürokrácia meghiúsítja.

Jankó Judit: Országos Ideg (Búcsú a Lipóttól) című filmjében az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben dolgozó orvosok, terapeuták beszélnek a bezárás és kiürítés nehézségeiről, s az intézethez fűződő érzelmi viszonyukról.

Az Eszter, Kovács Claudia rendezése betekintést nyújt egy szinte ismeretlennek nevezhető sportág, a búvárúszók zárt közösségébe.