A GfK a kilenc szakma képviselői iránti bizalomindexet 19 országban végzett kutatás alapján állította fel. A tavaly őszi eredmények alapján a válaszadók a tűzoltóságnak szavaztak legnagyobb bizalmat. A szervezet képviselői az egytől négyig terjedő skálán - ahol az egy azt jelentette egyáltalán nem bízom meg benne, míg a négy, hogy nagyon megbízom benne - 3,6-os átlagot értek el - áll a GfK közleményében.
A tűzoltókat a sorban a posta és a rendőrség követi 2,9, illetve 2,8-as bizalmi átlaggal. A kilenc szakma, illetve szervezet bizalmi rangsorának végén az önkormányzati képviselők, a bankárok és a szakszervezetek állnak.
A felmérés alapján kiderül, hogy a válaszadók 94 százaléka bízik a tűzoltóságban, míg a rangsor második helyén álló postában a megkérdezettek háromnegyede bízik.
Régiós összehasonlításban elmondható, hogy a rendőrség iránt a magyarok viseltetnek legkevésbé bizalommal: csupán a megkérdezettek 48 százaléka vallott így. Az összes, a kutatásban résztvevő országot vizsgálva ennél kisebb bizalmat a rendfenntartó erőkben csak Oroszországban és Görögországban mértek a kutatók.
Általában pozitív a környezetvédő szervezetek megítélése: a megkérdezettek mintegy 60 százaléka fejezte ki bizalmát irányukban. Kivétel ez alól Magyarország, ahol e szervezetek iránt bizalmat tanúsítók aránya nem éri el az 50 százalékot. A legtöbb bizalmat e szervezetek Törökországban, Lengyelországban és Romániában vívták ki maguknak.
A felmérés szerint a legcsekélyebb bizalom a szakszervezetek iránt mutatkozik. Az európaiak és amerikaiak 58 százaléka "nem bízik" a szakszervezetekben és egynegyedük saját bevallása szerint "egyáltalán nem bízik meg" bennük. Legkritikusabban a bolgárok, olaszok, magyarok és a görögök vélekednek, ahol a megkérdezettek több mint 70 százaléka jelezte bizalmatlanságát a szakszervezetek iránt.
Vannak azonban országok, ahol a szakszervezeteket a lakosság elismeri: Hollandiában a válaszadók 71 százalékára, Svájcban, Svédországban, Törökországban, Belgiumban, Spanyolországban és Lengyelországban minden második megkérdezettre igaz ez.
A jótékonysági szervezetek a bizalmiindex-skálán 2,6-os átlagot értek el. Kelet- és Közép-Európában a válaszadók 62 százaléka (Magyarországon 58 százalék) jelezte, hogy bízik ezekben a szervezetekben, illetve képviselőiben, míg a kontinens nyugati felén 55, az Egyesült Államokban 57 százalék nyilatkozott hasonlóképpen.
A köztisztviselők és önkormányzati képviselők Nyugat-Európában (53 százalék) és az Egyesült Államokban (63 százalék) a lakosság nagy részének bizalmát élvezik. Más a helyzet Kelet- és Közép-Európában, ahol összességében már csak a megkérdezettek 48 százaléka adott hangot bizalmának.
A válaszadók Magyarországon és Bulgáriában a legkritikusabbak: a magyarok 73 százaléka és a bolgárok 62 százaléka saját bevallása szerint nem bízik a köztisztviselőkben, ráadásul közülük minden harmadik kifejezetten bizalmatlan.
A kutatás során megkérdezettek mintegy fele saját bevallása szerint megbízik a bankárokban. Néhány országban kifejezetten nagy bizalom övezi őket: Svédországban és Hollandiában a válaszadók több mint 80 százaléka, Svájcban és Németországban pedig a 70 százalékot is meghaladja azok aránya, akik bizalommal viseltetnek a banki szakma képviselői iránt.
Azonban ugyanilyen nagy arányban bizalmatlanok irántuk az olaszok, és a kutatás az átlagosnál rosszabb eredményt hozott Magyarországon (31 százalék bízik a bankárokban), Spanyolországban, Oroszországban és Franciaországban - olvasható a piackutató vállalat tájékoztatójában.
