Cserregő nádiposzáták

A madarakat vándorlásuk idején fogták be, majd keletre szállították. Az a tény, hogy helyzetüket fokozatosan korrigálva visszataláltak a többiek útvonalához, azt bizonyítja, hogy valóban képesek legalább két, a mi földrajzi fogalmaink szerint hosszúsági és szélességi koordináta felismerésére, vagyis tájékozódási képességük nem korlátozódik pusztán az észak-déli viszonylatra, mint azt korábban gondoltuk.

"Ez a meglepő felfedezés új kihívások elé állítja a madárvonulással foglalkozó kutatókat" - mondja Nyikita Csernyecov, az orosz Zoológiai Intézet munkatársa.

Korábbi megfigyelések azt sugallják, hogy a madarak vagy a nap helyzetét, vagy a földmágnesességet tudják felhasználni a földrajzi szélesség felismeréséhez. Az orosz csoport szerint az olyan vándormadarak, mint a cserregő poszáták talán egy vagy két "belső órára" támaszkodnak, ezzel határozzák meg saját "helyi idejüket" és a telelőhelyek "zónaidejét". A geomagnetikus erők szerepét a navigációban ugyanakkor szintén nem zárják ki.

"Kísérleti úton megmutattuk, hogy minden eddigi kétség dacára a madarak képesek akár ezer kilométeres kelet-nyugati irányú eltérítést korrigálni vándorlásuk során, ami azt jelenti, hogy tudomásuk van valamiképp a földrajzi szélességekről, mégha egyelőre nem tudjuk is pontosan, hogy milyen módon tesznek szert erre a tudásra" - írja tanulmányában Csernyecov.