A pénteken nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint a több mint ötezer programpont nem csupán külföldről vonzott látogatókat, hanem a törpeállam saját lakosságát is megmozgatta: a luxemburgiak 43 százaléka (közel 200 ezer ember) látogatott el legalább egy rendezvényre.
A programok nemcsak a luxemburgi fővárosban zajlottak, hanem tágabb régiójára is kiterjedtek, így az ország más részein, Németország határos területein és a sorozatba bevont kelet-belgiumi térségben is jelentősen növekedett a látogatók száma.
A külföldi látogatók közül a németek emelkedtek ki, akiknek aránya közel 8 százalékkal emelkedett, és elérte a 40 százalékot. Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából és Nagy-Britanniából is sokan érkeztek a rendezvényre, de még a románok aránya is elérte a 2 százalékot.
A turisták 38 százaléka kizárólag a rendezvénysorozat egy vagy több eseményének kedvéért látogatott el Luxemburgba. Az összes turista 63 százaléka megtekintette a kulturális főváros legalább egy rendezvényét.
Az előzetes jelentésből az is kiderül, hogy a látogatók nagy része, több mint 70 százaléka jónak minősítette a kulturális főváros ötletét, és túlnyomó többségük (88 százalék) elégedett is volt a látottakkal.
Az Európa kulturális fővárosa címet 1985 óta ítélik oda minden évben. 2004-ben az EU kulturális miniszterei úgy döntöttek, hogy 2009-től évente egy régebbi és egy új tagállam városa együtt legyen Európa kulturális fővárosa, harmadikként pedig olyan város is pályázhat, amely nem az EU területén fekszik.
Két év múlva Magyarország adja az egyik kulturális fővárost, Pécset. Partnerei a németországi Essen és a törökországi Isztambul lesznek.
Luxemburg mellett tavaly a romániai Nagyszeben volt kulturális főváros.
