A moldvai csángóknak kétségbe vonták és a mai napig kétségbe vonják a magyar mivoltát, és sajnos a katolikus egyház sem áll mellettük - tette hozzá az államfő.

Rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van.

A tömb és szórványmagyarság, s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk - fogalmazott az államfő.

Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást is, s szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is.

Az idei Csángó Bálon a zenei és a táncos hagyomány időbeli rétegzettségét mutatták be a színpadi műsor keretében.

A középkori eredetű kör- és lánctáncok, valamint reneszánsz páros táncok bemutatója mellett balladák és gregorián dallamok is felcsendültek. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Gyimesfelsőlokról, Gyimesközéplokról, Forrófalváról, Klézséből, Pusztinából és Somoskából érkezett hagyományőrzők mellett a programot színesítette az Alföld táncegyüttes, a Borbély Műhely jazz zenekar, a Bácsi Gyurka, a Fanfara Complexa, a Mokányos, a Somos, a Szigony, Várnai Dániel és barátai, valamint a Zurgó Együttesek fellépése. A színpadi műsor után a táncos lábúak a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatták meg és rophatták a csángó magyar táncokat. Berecz András mesemondó és nótaénekes pedig egy dalt tanított meg a közönségnek.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvénnyel szerettünk volna alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat - mondta a szervezők nevében Nagy Bercel.

A közel 250 ezres moldvai csángó magyarságnak csak töredéke, mintegy 60 ezren beszélik a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásban, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió kihívásaival szemben - hívta fel a figyelmet a figyelmet az asszimiláció ellen küzdő népcsoport nehéz helyzetére Nagy Bercel.

Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy a moldvai csángók "a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt.

Felemelte szavát a csángó magyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök. Az államfő 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángó magyaroknak.

2002 szeptemberében - közel fél évszázados várakozás után - két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől 14 faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet.

Csángóföldön jelenleg 15 településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15.-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben.

Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a "Legyen Ön is keresztapa, keresztanya!" programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását.

Sólyom László köztársasági elnök 2006. novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángó magyarok magyar nyelven misézhessenek.

Anyanyelvű misézésükért indított 4000 kilométeres kerékpáros zarándoklatot 2007-ben Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke is; útja során a Vatikánban petíciót adott át.