Amíg a víz lakott területet nem veszélyeztet és gátak között van, az átemelő szivattyúk működése és a víz irányítása alapvetően a vízügy dolga. Az OKF-nek akkor van szerepe, ha mentésre, kitelepítésre kerül sor - mondta Dobson Tibor.
A katasztrófavédelem szóvivője felhívta a figyelmet, hogy az árvíz megelőzésénél a legfontosabb az információáramlás: Magyarország valamennyi szomszédos ország partnerszervezetével megállapodott a kölcsönös tájékoztatásról, de megegyeztek az előjelző rendszerek kiépítésében is.
Az OKF központi anyagraktárában - a Ferihegyi úti bázison - elsősorban a műszaki mentéshez szükséges anyagokat készletezik: kétszáz szivattyút, több ezer szerszámot, takarót, több százezer homokzsákot tartanak, míg a megyei kirendeltségeken ezer szivattyú áll rendelkezésre.
Az itt tárolt, ideiglenes elhelyezéshez szükséges felszereléssel körülbelül 15 ezer embert tudnának ellátni ággyal, takaróval, párnával, de ha ezekből többre lenne szükség, a gyártók soron kívül szállítanák a szükséges mennyiséget.
Kisebb mennyiségben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok depóiban is felhalmozták a védekezéshez szükséges anyagokat - fáklyákat, lapátokat, gumicsizmákat, esőköpenyeket, homokzsákokat -, elsősorban azokban a megyékben, amelyek kimondottan veszélyeztetettek, így Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
A polgári védelmi szervek az idén uniós forrásból 720 millió forintot költenek árvízi védelemre: lakosságvédelmi, mentési célú eszközöket - például szivattyúkat - vásárolnak majd, amivel pótolják a 2006-os nagy árvíz idején felhasznált eszközöket és fejlesztésre is lesz lehetőség.
A tűzoltóságokon kilencezer ember dolgozik, több mint kétharmaduk készenléti tűzoltó, akik bármikor bevethetők. Egy esetleges veszélyhelyzet esetén a szolgálati rend átalakításával a 2.200 szolgálatban lévő tűzoltó számát növelni lehet 3.100-ra.
Jelenleg a polgári védelem állományába 1.200-an tartoznak. Az árvízzel leginkább veszélyeztetett megyékben 26, úgynevezett árvízvédelmi csoportot lehet megszervezni a lakosságból, gazdaságból, ez 1.300 embert és csoportonként öt technikai eszközt jelent. A 130 erőgép, teherautó, rakodó, pótkocsis traktor árvízmentes időben a gazdaságban dolgozik, de jogszabály alapján lehet őket mozgósítani az árvízi védekezéshez. Munkájukat az állam utólag kifizeti.
A honvédségtől - ahogyan eddig is - szükség esetén ezután is kéri az OKF a jó terepjáró képességgel bíró gépjárműveket vagy helikoptereket.
Dobson Tibor megjegyezte: a sorkatonaság megszűnése az árvízi védekezést nem befolyásolja, munkájukat a lakosság mozgósításával és önkéntesekkel pótolják, országosan 75 ezer embert lehet mozgósítani 48-72 óra alatt, de csak 22-23 ezer ember mozgósításával számolnak.