Az internethasználati szokásokat kutató felmérés tavaly szeptemberben 13 közép- és kelet-európai országban készült, országonként ezer, 15 évnél idősebb fő megkérdezésével. Az eredmények a kutatásban résztvevő országokban reprezentatívak. A felmérést a GfK Csoport készítette, míg a magyarországi adatokat a GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.
A kutatás eredményei szerint a tizenhárom országból tízben közel minden második felhasználó naponta kap, vagy küld e-mailt. A napi rendszerességgel levelezők legtöbben Szlovéniában vannak (77 százalék), a sorban második helyen Magyarország áll (73 százalék) - ezzel megelőzve többek között Ausztriát és Csehországot. Az elektronikus kapcsolattartás ezen lehetőségével legkevésbé az ukrán netezők élnek, 43 százalék soha nem küld, vagy fogad e-mailt - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet közleményéből.
Ettől eltérő képet mutat az interneten keresztüli "csevegés", azaz chatelés. E téren legaktívabbnak a román nethasználók mutatkoznak: a válaszadók 45 százaléka közel napi rendszerességgel chatel. Ehhez közelít az arány Bulgáriában (43 százalék). A magyar válaszadók közel egynegyede használja ezt az online kommunikációs eszközt, amelynek eredményeként a tizenhárom ország sorában a nyolcadik helyen áll. Legtöbben Szerbiában (68 százalék) és Horvátországban (67 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy soha nem chatelnek.
A szlovén nethasználók 69 százaléka vallotta azt, hogy a hírekről, információkról naponta, vagy majdnem naponta tájékozódik az interneten. Regionális összehasonlításban Lengyelországban (68 százalék), Magyarországon (64 százalék) és Szlovákiában (63 százalék) egyaránt magas azoknak az aránya, akik a hírek, információk után a világhálón kutatnak. Az internetet hírolvasásra legkevésbé Romániában (49 százalék), Ukrajnában (38 százalék) és Szerbiában (32 százalék) használják a netezők.
Különböző weboldalakat a legtöbben Lengyelországban (76 százalék) és Szlovéniában (72 százalék) böngésznek napi rendszerességgel. A világháló ilyen célú használata legkevésbé Romániában jellemző, ahol a megkérdezettek több mint fele soha nem kapcsolódik a világhálóra emiatt.
A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, mely országokban milyen arányban használják a világhálót a netezők képek, filmek és zeneszámok letöltésére, illetve megosztására. Az adatok alapján Bulgáriában és Ukrajnában a megkérdezettek 56 százaléka legalább havi rendszerességgel tölt le képeket, filmeket és zeneszámokat a világhálóról. Fájlmegosztás terén szintén a bolgár felhasználók (és velük együtt a szlovákok) a legaktívabbak - mindkét országban a válaszadók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel oszt meg a világhálón ilyen jellegű tartalmakat. A magyar nethasználók 36 százaléka szokott legalább havi rendszerességgel képet, filmet, vagy zeneszámot letölteni, fájlmegosztásra pedig nem egészen harmaduk használja a netet.
Online játék szolgáltatással legtöbben szintén Bulgáriában élnek - itt a megkérdezettek 27 százaléka naponta, vagy majdnem naponta, 16 százalékuk legalább havonta, 10 százalékuk pedig ritkábban, de játszik az interneten. Magyarország az online játékokba bekapcsolódó nethasználók arányát tekintve a középmezőnyben foglal helyet.
A banki ügyek internen történő intézése Ausztriában a legnépszerűbb szolgáltatás: közel minden második nethasználó intézi pénzügyeit legalább havonta az interneten keresztül. Magyarországot e téren egyaránt megelőzi Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia.
Interneten keresztül közel minden negyedik osztrák nethasználó rendszeresen, további 34 százalék pedig rendszertelenül ugyan, de vásárol a világhálón. E tekintetben a régió második helyezettje Csehország, ahol az online rendszeresen vásárlók aránya csak 16 százalék, ám a netezők további 36 százaléka szintén itt intézi alkalmanként beszerzéseit. Magyarországon mindössze 4 százalékot ér el azok aránya, akik rendszeresen használják az internetet vásárlásra. A megkérdezettek 81 százaléka saját bevallása szerint soha nem vásárol a világhálón.
