Az Oxford Union Society a világ egyik legpatinásabb egyetemi vitaklubja, ráadásul az angol elit jelképe, a szólásszabadság bástyája az egyetem 1823-as megalapítása óta. Elnökének lenni hatalmas tekintélyt és presztízst jelent, és többek között ugródeszka a politika legfelsőbb köreibe is.
A klubban olyan személyiségek tartottak előadást, mint II. Erzsébet királynő, Sir Winston Churchill, a dalai láma, Teréz anya, Robert Kennedy vagy Jasszer Arafat.
A botrány azután kezdődött, hogy novemberben megválasztották elnöknek Krisna Omkart, egy 23 éves indiai hallgatót, és a legnagyobb vetélytárs, a 20 éves Charlotte Fischer ügyvéd segítségével meggyőzte a belső bírákat, hogy Omkartól meg kell vonni a tisztségét, mert megszegte az elnökválasztás szabályait: szavazókat toborzott.
A bírák úgy határoztak, hogy nemcsak megválasztása érvénytelen, de többet nem is jelölheti magát a posztra.
Omkar azt a javaslatot tette, hogy változtassák meg a szabályt, és hadd indulhasson az újból kiírt elnökválasztáson, amelyet néhány hét múlva tartanak.
Ezután újabb fordulat következett: Fischer, a legnagyobb esélyes kiszállt a versengésből, lemondva a klub bizottsági posztjáról, amelyet könyvtárosként töltött be, mondván, obszcén üzeneteket kapott a mobiltelefonjára, ezenkívül közölte, hogy a klubot korruptnak és belterjesnek tartja, s elpanaszolta azt is, hogy az interneten gúnyt űztek belőle és a testalkatából. Végül hívei azt állították, hogy zsidó lévén, Fischer az antiszemitizmus áldozata.
Omkar hívei szerint Omkar eltávolítása a rasszizmus megnyilatkozása, s ügye - felemelkedése és bukása - az indiai újságok címlapsztorija lett.
Az elnökválasztás egyelőre a káosz állapotában leledzik, s a klub jelenlegi elnöke, Emily Partington azt mondta, hogy a média tudósításai a botrányról megtépázták a klub jó hírét.