A labdarúgó-mérkőzések hangulatát - szerencsére? - nemcsak a pályán küzdő két csapat produkciója határozza meg, hanem szurkolóik magatartása is. Habár legtöbb csapatunk szurkolói nem lehetnek büszkék a rendfenntartókkal is gyakran összetűző "kemény magukra", vagyis a leghangosabb, állandóan renitenskedő szurkolói csoportra, a sokszoros magyar bajnok MTK csapatának e téren sosem volt szégyellni valója.
Harkányi Jenő, vagy ahogy mindenki ismeri: Csucsu, a Hungária körúti kék-fehérek vezérdrukkere. Az MTK-nál ő alakította meg - elsőként az országban - a szurkolók baráti körét, amelynek évtizedeken keresztül az elnöke volt. Nem titkolja, hogy a kék-fehérek elfogult szurkolója, aki minden mérkőzésen ott van, és magát akár rekedtre is kiabálva buzdítja kedvenceit.
Az alacsony vöröses hajú, a néhai komikusra, a "Kis Kabos"-ra emlékeztető megjelenésű vezérdrukker viselkedésével példát adhatna más együttesek "kemény magos" huligánjainak. Pedig ő is tele torokból buzdítja a csapatát, sőt, gyakran szidja a bírókat. Igaz, ezzel be is fejezi a keménykedést.
- Az ellenfelet soha nem gyalázom, hiszen nem tekintem ellenségnek őket. Annál inkább a játékvezetőket, meg a partjelzőket, vagy ahogy mostanában hívják őket, az asszisztenseket. Meggyőződésem szerint a legtöbb balhé abból indul ki, hogy tévesen ítélnek. A bíró édesanyját azonban soha nem szidalmaznám! Tehet ő arról, hogy ilyen gyereket szült?
- Hogyan lett ilyen lelkes MTK-szurkoló?
- A Teleki téren születtem, pár megállónyira az MTK-pályától. De nemcsak ezért. Abban az időben olyan játékosok kergették a Hungária körúton a labdát, mint Sándor Csikar, Hidegkuti Nándi, Palotás Péter, Kovács Imre, Börzsey Jancsi. Igaz, később már közel sem voltak ilyen jó játékosaink, de akkor is hű maradtam a klubhoz.
- A klub mennyire honorálta a hűségét?
- Évekig tagja voltam az MTK elnökségének. A klub örökös tagja vagyok, több kitüntető oklevelet is kaptam.
- Hogyan kapta a Csucsu becenevet?
- Még a háború előtt a filmszakmában dolgoztam, én hoztam be külföldről a Téli szerenád című filmet, amelyben Sonja Henie, a műkorcsolyázás koronázatlan királynője volt a főszereplő, és Glenn Miller zenekara játszotta a film dalait. A hírneves együttes nagy slágere volt a filmben a Chattanooga Choo Choo, magyarul ejtve a Csattanoga Csucsu. Én is ezt fütyültem annakidején naphosszat. Akkor ragadt rám ez a becenév.
Beszélgetésünk vége felé elém teszi Az Est 1939. február 16-i keltezésű példányát. Benne egy cikk, amelynek a címe: "Tizenkét éves üzleti csodagyerek intézi egy budapesti mozi ügyeit."
Ez a csodagyerek Harkányi Csucsu volt, aki a Népszínház utcai moziban vízárusként kezdte, tizenkét éves korára már ő vezette a mozit, s később tulajdonosa is lett.
Öccse, Harkányi Endre ismert és népszerű színész.
- Önt nem vonzotta a színpad? Hasonló külsővel Kabos karriert csinált…
- Ha a kettőnk tehetsége közti különbséget zongorázni tudnám…
A színészet tehát nem jött össze. De a színek azért döntő fontosságúak az életében, Legalább is kettő: a kék meg a fehér.
- A nyaralómban az egyik szobát MTK-ereklyékkel rendeztem be, s gyakran mondogatom szurkolótársaimnak: bár sosem voltam kékvérű arisztokrata, az ereimben nekem is kék vér folyik. Meg fehér...