Halasi Imre erről a Magyar Színházi Társaság, a Budapesti Színházigazgatók Egyesülete, a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete és a MASZK Országos Színészegyesület közös sajtótájékoztatóján beszélt a Rátkai Klubban.
Kiemelte, hogy a törvénnyel a színházak és azok dolgozóinak élete kiszámíthatóbb lesz, több emóció marad a színház lényegével foglalkozni. Kell valami, ami állandóságot képvisel - fűzte hozzá.
A miskolci színház igazgatója úgy fogalmazott, hogy a polgárosodásnak nagyon fontos fokmérője, "lakmuszpapírja" a kultúra, ezen belül pedig a színházi kultúra. Hozzátette, nem véletlen, hogy minden, valamit magára adó város, megyeszékhely színházat épít.
Léner Péter, a József Attila Színház igazgatója arra mutatott rá, hogy meg kell tudni fogalmazni az állam és a kultúra újfajta kapcsolatát, flexibilis formát kell találni. Mint mondta, az állam akkor jár jól, ha ad a színházi szakemberek véleményére. Megemlítette azt is, hogy Magyarországon a színházba járás európai viszonylatban jelentős és ezt meg kell tartani.
Hegedűs Géza, a Vígszínház színésze a MASZK Országos Színészegyesület képviseletében arról beszélt, hogy a színházi törvénnyel a színészek bizonytalanná vált, munkajogi értelemben vett kiszolgáltatott helyzete megszűnhet.
Novák János, a Kolibri Színház igazgatója arról szólt, hogy a törvényben várhatóan a gyermekek színházi életre nevelése is meg fog jelenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy szélesebb bázisú közönséget kellene a színházakba csalogatni.
"Börtönök helyett kultúrára költeni sokkal jobb befektetés" - közölte a színházigazgató, hozzátéve, hogy a színház által nyújtott "élményszerű öröm" humanizálhatja a mindennapokat.
A fővárosi teátrumok strukturális átalakítására kitérve azt közölte, hogy a budapesti színházakat áprilisig világítják át. A döntéshozók az eddigi, bázisalapú támogatás helyett normatív alapút szeretnének bevezetni - folytatta. Ugyanakkor megjegyezte, "hogy ez mit jelent, az a jövő zenéje". Novák János tájékoztatott arról is, hogy egy pályázható színházi alapot is létre akarnak hozni a fővárosban.
A színházi törvény hatályba lépését 2009. január 1-jére tervezik. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007. október 1-jén tette közzé a törvény koncepció-tervezetét, amely a színházak, a zenei és táncművészeti intézmények működéséről, állami támogatásáról és sajátos munkajogi szabályairól szól. A szakmai szervezetek november 9-ig véleményezhették a dokumentumot.
Schneider Márta szakállamtitkár december 6-án azt mondta az MTI-nek: a minisztériumon belüli döntéshozók mellett a kormánykabinet is megtárgyalta a színházi törvény koncepcióját, így megkapták a felhatalmazást arra, hogy tovább dolgozzanak a felvázolt irányok mentén.