Az előbbi elismerést a játékfilmes zsűriben elnöklő Klaus Eder, a kritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) főtitkára, valamint Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, az utóbbit Klaus Eder adta át. Az újonnan alapított Arany Orsó díj, amely egy oszlopon álló, forgatható filmtekercs, rajta egy celluloid darabbal, 25 millió forinttal jár, amelyet az RTL Klub ajánlott fel.
A Moziverzum díjjal, a legjobbnak ítélt közönségfilm díjával Gigor Attila A nyomozó című alkotását jutalmazták. A 25 millió forint értékű elismerést, amelyet a TV2 ajánlott fel, a kereskedelmi televízió képviseletében Poós András producer adta át.
A játékfilm kategóriában a legjobb férfi alakítás díját Anger Zsolt kapta A nyomozó című film címszerepéért, míg a legjobb női alakítás díját Gubik Áginak ítélték a Pánik című film pánikbeteg szereplőjének megformálásáért.
Az operatőri elismerést Pohárnok Gergely kapta a Fövenyóra és a Tejút című alkotásokért.
Az elsőfilmeseket jutalmazó Simó Sándor-emlékdíjjal ismerték el Paczolay Béla Kalandorok című munkáját, a szerethető történetért és a kiváló színészi alakításokért. A játékfilm kategória különdíját a filmművészet határait feszegető újításaiért Fliegauf Benedeknek ítélték oda Tejút című filmjéért.
A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést Gigor Attila vehette át A nyomozó című filmjének fanyar humoráért és eredeti karaktereiért. A legjobb eredeti filmzenének járó díjban a Delta című film zenéjéért Lajkó Félix részesült. A játékfilmes produceri díjat Szekeres Dénes kapta a Tivoli Film képviseletében A Nap utcai fiúk és a Nincs kegyelem című filmek gyártásáért. Az elnyert nyersanyagot új Szomjas György- és Ragályi Elemér-filmek készítésére fogják felhasználni.
A látványtervezői elismerést az Overnight című alkotás mai modern világának megteremtéséért Hujber Balázsnak ítélték, a kategória Arany Olló díját Kovács Zoltán kapta A nyomozó című film vágói munkájáért. Az Aranymikrofon díjjal Beke Tamás hangmérnököt tüntették ki a Tejút című filmben végzett munkájáért.
A legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést Böszörményi Zsuzsa és Kai Salminen Hosszú utazás című alkotásának ítélték oda, a díjat Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) elnöke és Cselényi László, a Duna Televízió elnöke nyújtotta át. A kreatív dokumentumfilm díjat Demszky Gábor főpolgármester adta át Forgács Péternek Von Höfler vagyok (Werther-variáció) című filmjéért. Kreatív dokumentumfilm operatőri díjjal jutalmazták Máthé Tibort az Another planet/Másik bolygó című filmért. A kategória rendezői díját Kovács Kristóf (Malaccal teljes), míg az operatőri kategória díjat megosztva Mohi Sándor (Imádság) és Salamon András (A város ritmusa) vihette el.
Az esélyegyenlőségi díjat Szirmai Márton vehette át Lamperth Mónika szociális és munkaügyi minisztertől, A süllyedő falu című filmjéért. Schiffer Pál-emlékdíjjal Schuster Richárdot jutalmazták Három hiányzó oldal című dokumentumfilmjéért. Elismerő oklevelet öten kaptak: Jávor István, Vagyok, aki vagyok (Portré Krassó Miklósról) című filmjéért, Kőszegi Edit A 11. élet című munkájáért, Kresalek Dávid Hackni című alkotásáért, Lázs Sándor Faludy szerelmei című filmjéért, valamint Zsigmond Dezső Út Calarasiba (Egy sikeres vállalkozó arcképe) című munkájáért.
A kísérleti és kisjátékfilmek kategóriájában a legjobb kísérleti film díját Forgács Péter Saját halál című alkotásának ítélték, a legjobb kisjátékfilm Császi Ádám Gyengébb napok című alkotása lett. A díjakat Kardos Sándor, a zsűri elnöke adta át. Kategória díjat kapott Gerő Marcell Kócos és Szabó Simon Megyünk című filmjéért, elismerő oklevelet vehetett át Perrin György (Szakadás) és Cserhalmi Sára (SzűkenSzépen). A legjobb kísérleti és a legjobb kisjátékfilmnek odítélt díjjal járó egy-egy millió forintot a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a kategória díjakat - ötszázezer forint értékű labormunkálatok formájában - a Magyar Filmlabor ajánlotta fel.
A tudományos-ismeretterjesztő film kategóriában a Szelíd szálakon (A nemezelésről), Pócs Judit és Rittgasser István alkotása nyerte a legjobb film díját, amelyet Gulyás Gyula, a zsűri elnöke adott át. A rendezői díjat megosztva Török Zoltánnak, a Vidrasors rendezőjének és Tóth Zsolt Marcellnek, A vízjárta puszták vidékén - A Körös-Maros Nemzeti Park című alkotás rendezőjének ítélték, míg az operatőri díjat a Zöld múzsák csókja (Hímnős) operatőre, Rák József kapta. Elismerő oklevéllel Cséke Zsolt Daruvonulás a Hortobágyon című filmjét tüntették ki.
A külföldi kritikusok a Gene Moskowitz-díjat az idén Mundruczó Kornélnak ítélték Delta című filmjéért.
A Mozisok Országos Szövetségének díját, a tavalyi naptári év legmagasabb nézőszámot elért játékfilmje, Sas Tamás S.O.S. Szerelem című munkája nyerte el.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Szabadság, Szerelem című film alkotóinak adományozott a nézettség alapján különdíjat. Az alkotás előállítója 25 millió forintot, rendezője 500 ezer forintot, forgatókönyvírója és operatőre 250-250 ezer forintot kap.
Az Országos Diákzsűri Zöld Holló díjasa Gigor Attila lett A nyomozó című filmjéért.
A magyar filmplakátok versenyében a szakmai díjat A 13-as című film plakátja nyerte el, míg a közönségdíjas a Friss levegő lett. A 13-as plakátját Kenczler Márton készítette, míg a közönségdíjas alkotást Kocsis Ágnes rendező ötlete alapján Muka Péter grafikus tervezte meg.
Az internetes közönségszavazás eredményeként a film.hu díját Till Attila Pánik című filmje kapta.
A 39. Magyar Filmszemle rengeteg izgalmas alkotást vonultatott fel - mondta Herendi Gábor, a szemletanács elnöke az idei seregszemle díjátadó ünnepségén kedden Budapesten, a Millenáris Teátrumban.
Herendi Gábor hangsúlyozta: ez az egy hét valóban a film ünnepe volt. Sok fiatal elsőfilmes rendező mutatkozott be - fűzte hozzá.
A filmrendező úgy fogalmazott: nehéz objektíven értékelnie a mustrát, mert azt "saját gyermekének érzi". Kiemelte, hogy bár "picit döcögősen" indult az idei filmszemle, problémamentesen lezajlott. A szemletanács elnöke kitért arra is, hogy több mint 30 ezer fizető látogatója volt az idei szemlének, s számos pótelőadást kellett tartani.
A játékfilmes zsűri elnöke, Klaus Eder, a kritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) elnöke kiemelte, hogy az új magyar filmek külföldi sikere is a filmszemlén kezdődik. Uralkodónak tűnik az a tendencia, hogy a filmek minőségét az eladott jegyek alapján ítélik meg, "ez azonban bolondság" - vélekedett a német szakember.
Szintén illúziónak nevezte azt az irányt, amely szerint a magyar alkotások is - a jobb külföldi eladhatóság reményében - egyre inkább a közönségfilm felé tolódnak.
"Például Tarr Béla filmjei és az ehhez hasonló alkotások jelentik a magyar film jövőjét, ezek azok, amelyeket a világon ismernek és szeretnek" - közölte.
A dokumentumfilmek kategóriájának zsűrielnöke, Gulyás Gyula rendező úgy vélte, hogy a különböző korú alkotók munkái, a más-más tematikájú filmek között olyan alkotások voltak, amelyekben lehetett érezni az invenciót, az elmélyedt, ténylegesen odafigyelő, szakmailag is magas színvonalú megvalósítást.
Kitért arra, hogy a pályáztatási rendszer évek óta nem kedvez a regényes folyamatkövető, esetleg éveket átölelő filmeknek. "A sprinterek óhatatlanul jobb helyzetben készítenek filmet" - jegyezte meg.
A tudományos- és ismeretterjesztő filmek kategóriájában indult alkotásokat értékelve Gulyás Gyula azt mondta: "a sokszor lenézett és gettóba szorított műfaj hihetetlen invenciózus, gondos, évekig készült alkotásokkal lepett meg minket zömében".
Kardos Sándor, a kísérleti és kisjátékfilm kategória zsűrijének elnöke úgy fogalmazott: lenyűgözte a kezdő filmesek halálos profizmusa. Olyan témákat választottak, amelyekről korábban kevés szó esett - utalt az alvilág felé forduló alkotásokra, az erőszakos cselekményekre. Reményét fejezte ki, hogy a külföldi irányzatok magyar olvasatának kialakulása mellett eredeti alkotások is születnek.
