Az elismeréseket Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, míg az emléklapot Dunai Péter, az MKIK főtitkára adta át az alkotóknak a Mezőgazdasági Múzeumban.
A címet a szakemberekből álló zsűri döntése alapján 36 pályázatból 21 pályamű érdemelte ki, 15 pályázót emléklappal jutalmaztak.
Kiss Péter beszédében kiemelte: a magyar kézművesség lemásolhatatlan, megismételhetetlen. Fontos a szerepe abban, hogy a világban tudják, kik a magyarok, és mi magunk is sokkal inkább tisztában legyünk azzal, milyen a hátterünk, a történelmünk, a tudásunk - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kézművesség "nem egy múlthoz kötődő, letűnő, a versenyző világban elvesző valami, hanem nagyon fontos belépő a jövőbe", s nemcsak azok számára, akik a kézművességet birtokolják, hanem az ország számára is, ha ápolja, segíti a hazai kézművesség elterjedését.
A miniszter mindemellett rámutatott a szakképzett munkaerő, a képzés, az utánképzés fontosságára, a szakmai műhelyek fellendítésének szerepére.
Parragh László arról szólt, hogy a világban a globalizáció mellett megfigyelhető a nemzeti hagyomány őrzése, a kézműves hagyományok ápolása, annak az egyediségnek a kifejezése, amit a kézműves termékek jelentenek. "Ebben a folyamatban Magyarország a gazdag országok közé tartozik" - fűzte hozzá.
Juhász József, az MKIK alelnöke kiemelte, hogy a Magyar Kézműves Remek címet elnyert alkotók bemutatott termékeinek részleteiben - a forma és arány, vagy a szellemiség és a felhasznált anyag tekintetében - talált hibát a tíztagú zsűri.
Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy néhány mestermű "olyan nagyszerű kivitelben készült, hogy még az elvárható magas minőségi színvonalat is messze meghaladta". Ezek a tárgyak a legkisebb technikai részletekben is azt igazolták vissza, hogy a szakmájukat felsőfokon gyakorló mesterek készítették - fűzte hozzá.
A Magyar Kézműves Remek címmel jutalmazott munkákat csütörtöktől február 17-ig időszaki kiállításon mutatják be a Vajdahunyadvárban. A díjazott termékek között van a már említett tárgyak mellett hódmezővásárhelyi teríték, Bocskai-öltöny sziromfüzér-mintával, palóc fafaragással készült gyertyatartó, kéztörlő és tükör, valamint a mezőkövesdi matyó nép több mint száz évvel ezelőtti tárgyait mintázó kapu és kerítés is.
A Magyar kereskedelmi és Iparkamara országos elnöksége 2001. november 26-án hozott határozatot arról, hogy megalapítja a Magyar Kézműves Remek címet. Az elismerést azóta minden évben a kamara pályázatára jelentkező gyakorló kézműveseknek adományozzák.
A cím létrehozásának célja, hogy segítse a hagyományokat őrző, az agráriumhoz is kötődő, kiemelkedő minőségű hazai termékek piacra kerülését és hasznosítását, fokozva ezzel a kis- és középvállalkozások versenyképességét.
