Lomnici Zoltán elmondta, hogy 1-2 héten belül a rendészeti miniszterrel közösen ismertetik a bírák és a tárgyalótermek védelmére vonatkozó javaslatok kidolgozására létrehozott bizottság munkájának eredményeit.
Kijelentette: a bírák intézményes védelmét Magyarországon még nem oldották meg, ezért lényeges a bizottság munkája. Ismertetése szerint valamennyi megyében felmérik, hogy milyen összegek szükségesek a bírósági épületek minimális biztonságának megteremtéséhez.
Jelenleg a bíróságoknak csak az ötöde felel meg a biztonsági követelményeknek, és számos olyan bírósági épület van, ahová ellenőrzés nélkül bármilyen eszköz bevihető - tette hozzá.
Lomnici Zoltán beszámolt arról, hogy a Pest Megyei Bíróság javaslata többek között egy, a bírókat a vádlottaktól elválasztó korlát felállítása volt. Ez 145 bírósági épületnél "nem kis kiadás" - fogalmazott. Javasolják a tárgyalások videóra való rögzítését is. Az egyik megyei bíróságon például osztott képernyőn lehet figyelemmel kísérni a termekben zajló tárgyalásokat.
Mint mondta, azt szeretnék, ha a rendőrség állami feladatként vállalná a bíróságok védelmét, hiszen térítést nem tudnának érte fizetni. Hozzátette: a rendőri védelmet már 2002-es megválasztása óta több alkalommal kérte, mindeddig eredménytelenül.
Felhívta a figyelmet arra, hogy évente több ezer olyan eszközt próbálnak bevinni a tárgyalótermekbe, amelyek élet kioltására alkalmasak, például baltát, borotvát, dobócsillagot.
Lomnici Zoltán beszámolt arról, hogy a tavalyi évben összesen tizenegy olyan bírák elleni atrocitás történt, ahol rendőri védelemre volt szükség, és vizsgálatot kellett indítani a fenyegetések miatt is. Négy esetben pedig erőszakos cselekmény történt.
Emlékeztetett arra, hogy a bizottság megalakításának közvetlen előzménye az volt, hogy egy férfi január 8-án bírákat és egy ügyvédet bántalmazott egy polgári peres tárgyaláson a Pest Megyei Bíróságon.
Mint mondta, a januári ügynek nemzetközileg is híre ment, az Egyesült Államokból megkapta az ottani bíróságokra vonatkozó biztonsági szabványokról készült összeállítást.
A sajtótájékoztatón ugyancsak jelenlévő Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke személyes véleményét kifejtve azt mondta, hogy "sajnos a véleménynyilvánítás szabadsága nálunk a gyalázkodás szabadságává változott".
Kovács András, a Pest Megyei Bíróság elnöke azt mondta: ez az eset rávilágított arra, hogy a bíróságok, az igazságszolgáltatás nincsen felkészülve arra, hogy megfelelő védelmet nyújtson a bírák és az ügyvédek, valamint a tárgyalások egyéb résztvevői számára.
Mint mondta, csak számos szerencsés körülménynek köszönhető, hogy a januári eset nem járt súlyosabb következményekkel. A sajtótájékoztatón részt vett az ügyet tárgyaló három bíró, valamint az ügyvéd is. A támadásban a bírónő a vállán és az egyik ujján, a mellette ülő férfi bíró a kezén, az ügyvéd pedig a fején sérült meg.
Kovács András közölte, hogy a sérülések meggyógyultak. Mint mondta, a bíró és az ügyvédnő lélekjelenlétén múlt, hogy meg tudták akadályozni a támadást, amely akár emberélet kioltására is alkalmas lehetett volna.
Ismertetése szerint szerencsés körülmény, hogy a tárgyalás a földszinti tárgyalóteremben zajlott, és a többi szinten esély sem lett volna arra, hogy a biztonsági őr meghallja a kiszűrődő zajokat. A rendbontót ártalmatlanná tevő biztonsági őrt a sajtótájékoztatón elnöki dicséretben részesítette Kovács András.
Elmondta azt is, hogy a rendbontó 51 éves férfi korlátozott belátási képességű volt. Az ügyben - a korábbi hírek szerint - a Központi Nyomozó Főügyészség folyat nyomozást hivatalos személy elleni erőszak miatt.
