Magyar fotók Berlinben

A legelső magyar orvosi alakulat tagjaként 2003 márciusában érkezett Kabulba, ahol nem kórházban, hanem egy sürgősségi mentő csoportnál dolgozott.

Akkoriban még "civil" emberként vett részt az afganisztáni misszióban, s győri orvosként nem tartozott a honvédség kötelékébe. A fotózás már korábban is a hobbija volt, s elhatározta: orvosi munkája mellett megpróbálja dokumentálni az Afganisztánban eltöltött időt, azokat a pillanatokat - mindenekelőtt emberi tekinteteket -, amelyekkel minden nap találkozott.

Több ezer felvételt készített, s azok rendszerezése után alakult ki az a témakör, amely a kiállítások anyagait nyújtotta. Afganisztáni ars poéticája az volt: katonaemberként szeretett volna egyfajta uniformizálható emberi tulajdonságot bemutatni. "De uniformizálhatónak a XXI. században csak az emberi tekintetet látom" - fogalmazott az alezredes, hozzátéve: minden nép esetében egy dolog tiszta csak, s az a tekintet.

A berlini magyar nagykövetségen rendezett mostani, március végéig tartó bemutató egyébként immár a hatodik kiállítás. A sorból kiemelkedett, hogy 2006-ban a New York-i ENSZ-palotában is bemutatták fotóit, s a közgyűlés őszi ülésszakához "csatolt" tárlatot nagy elismerés fogadta.
Pellek Sándor elmondta, hogy egy-egy kiállításon nem ugyanazokat a képeket mutatja be. Szavai szerint az afganisztáni képsort úgy kezeli, mint "szél a homokot", azaz kiállítása is állandóan változtatja formáját, mint a homok. Általában - mint most Berlinben is - 90-100 fotót mutat be. Az eddigi legnagyobb kiállítása egyébként szülővárosában, Győrben volt 255 bekeretezett fotóval. A jövőt illetően több felkérése is van, a közeli időszakban a budapesti Nemzeti Színházban tervez kiállítást, s az amerikai Ohio államból kapott "sürgős kérést" fotóinak bemutatására.

Pellek Sándor alezredes jelenleg a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Állami Egészségügyi Centrum szív-, ér- és mellkassebészeti osztályán a tüdősebészeti csoportot vezeti. Munkája mellett igyekszik minél többet utazni, s rendszeresen fotózni. Elmondta, fő törekvése az, hogy az emberiség nagy veszteségeit fotódokumentációk útján mutassa be, kezdve Pearl Harbortól a holokausztig. Szavai szerint mindkettőből rendkívül értékes anyagot állított már össze, de az még nem került bemutatásra.

Afganisztánban azóta nem járt, de készül vissza. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz béke a közép-keleti országban, a magyar fotóművész-katonaorvos Kemal Atatürk volt török államfő azon mondatával válaszolt, amelyet egyébként kiállítása alcímének választott: "Béke otthon, béke az egész világon."