"Iszonyatos a tudományos adatbőség, ezeket csak nagyon kifinomult informatikai eszközökkel lehet kiértékelni. Ezen új adatelemzési technológiák egyikét, az úgynevezett útvonalanalízist kezdtük el egy-két éve alkalmazni a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetében. Előadásomban főleg onkológiai példákon keresztül mutatom be e módszer hasznát" - magyarázta a tudós.
Ismertetése szerint számítógépes módszerekkel fel lehet vázolni a világirodalomból ismert adathalmazt, a folyamatokat, majd oda beilleszthetők a kutatók saját eredményei.
"Grafikusan ábrázoljuk, s egyszerre olyan összefüggéseket fedezünk fel, amelyeket egyébként nem vennénk észre. Ez egy tudásábrázolás, amely új ötleteket, feltételezéseket vet fel. A rendszerszemléletű biológia ugyanis kilép az ismert paradigmákból" - mondta Falus András, aki székfoglalójában egy olyan pszichológiai tesztet is bemutat, amely azt hivatott bizonyítani, hogy az "ember mennyire nem tud a saját korlátain túllépni, holott ez kell ahhoz, hogy az adatokat kezelni tudja".
Falus András a melanómán (bőrrák), mellékveserákon és a vastagbélrákon keresztül mutatja be, hogy az új eljárás milyen értékes adatokkal szolgál. Így a segítségével rá lehetett jönni arra, hogy a melanóma esetében a hisztamin azért serkenti a bőrrák kifejlődését, mert "egy és ugyanazon jelátviteli útvonalon keresztül" egyszerre két dolgot is akadályoz, egyrészt egy olyan receptort (IGF2), amely egy bizonyos tumorgátló (TGF-béta) anyag képződéséért felelős.
"Amennyiben a hisztamin akadályozza a receptor működését, nem termelődhet a daganat kifejlődését gátló vegyület sem. Másrészt közvetlenül gátolja a fibulin5 nevű anyag termelődését, amely az érképződést (angiogenézist) gátolná, ezért a tumor könnyebben tud ereket növeszteni.
Ezek egymástól függetlenül leírt jelenségek voltak, s mi jöttünk rá, hogy a két folyamat egy útvonalon belül játszódik le" - összegezte az akadémikus.
Ismertetése szerint a vastagbélrák esetében egy első látásra értelmetlen tényre derítettek fényt, arra, hogy gátlódik egy olyan vegyület képződése, amely segít a tumornak, hogy "kiköpje" a kemoterápiás gyógyszereket. Mint kiderült, ez viszont egy másik folyamat intenzitását növelte, amelynek "köszönhetően" a daganat még agresszívebben képes áttéteket képezni.
Falus András további példája az úgynevezett hírvivő ribonukleinsavakkal (messenger RNS) kapcsolatos, amelyek a fehérjeszintézisre vonatkozó adatokat fordítják le a DNS-ről, majd szállítják e vegyületek képzési helyére, a riboszómákhoz. Az útvonalanalízis alapján meg lehet jósolni, hogy a daganatképződést elősegítő és gátló gének közül melyek kerülnek gátlás alá, vagy stimulálódnak.
"Ez egy teljesen új megközelítés. A kutatóknak ki kell lépniük az eddigi sémáikból" - hangsúlyozta Falus András, hozzátéve, hogy az intézetében folynak más irányú kutatások is, asztmával, valamint autoimmun betegségekkel is foglalkoznak.
