A folyékony szénhidrogénok, mint a metán vagy az etán, minusz 179 Celsius fokos hőmérséklet mellett esőként zuhog a Titán felszínére, ahol ennek következtében hatalmas energiatavak alakulnak ki.
"A Titán felszínét széntartalmú anyag borítja; olyan, mint szerves anyagok hatalmas gyára. Az óriási szénraktár betekintést enged a Titán geológiai és klímatörténetébe" - mondta Ralph Lorenz, a Cassini radarkutatási csoportjának vezetője.
A Titán teljesen más égitest, mint a Föld: víz helyett folyékony szénhidrogének borítják a felszínét metán és etán formájában, s a dűnéket valószínűleg "tholinok" alkotják. A tholin kifejezést Carl Sagan csillagász, planetológus, asztrobiológus találta ki, hogy leírja e szerves molekulák komplexitását a biológiát közvetlenül megelőző kémia, az úgynevezett prebiotikus kémia rendszerében.
A Cassini űrszonda, amelyet 1997-ben bocsátottak fel, radarjával eddig a Titán húsz százalékát térképezte fel. Több száz tavat és tengert figyelt meg, s ezek közül több tucat egyenként is több folyékony hidrokarbonokat tartalmaz, mint a Föld egész kőolaj- és földgáztartaléka. A sötét dűnék, amelyek az egyenlítője mentén húzódnak, annyi szerves anyagot tartalmaznak, amely többszázszorosa a Föld szénhidrogén-tartalékainak.
A földgáz bizonyítható tartalékai a Földön összesen 130 millió tonnát tesznek ki. A Titánon lévő tavak közül több tucat olyan található, amelyben önmagában ennyi energia rejlik metán és etán formájában.
Eddig a Cassini radarja a Titán északi-sarki területén lévő tavakat térképezte föl, s a kutatók feltételezik, hogy a déli-sarki terület hasonló képet mutatna.
A Cassini radarja eddig csak egyszer figyelte meg a déli-sarki területet, s akkor két kis tavat rögzített. A déli-sarki terület feltérképezését már tervezik a Cassini egy további küldetése keretében.
