1963. - Michael Debakey elsőként alkalmazott mechanikus szívpumpát.
1969. április 4. - Denton Cooley beültette Domingo Liotta által kifejlesztett első ideiglenes műszívet Haskell Karp mellkasába, aki 64 óráig élt vele, amíg igazi szívet nem kaphatott.
1982. - Dr. Robert Jarvik beültette úttörő találmányát, a műszívet, Barney Clark szervezetébe. Meghosszabbított életét a páciens a műszívnek köszönhette.
Az USA-ban a nyolcvanas évek elejétől végeztek műszív-kísérleteket. A Jarvik-féle gépek terjedelmes gépezetek voltak, a beteget csövek és vezetékek kötötték a szerkezethez, s legfeljebb néhány hónapot élhettek hozzá kapcsolva. A Jarvik-műszív ideiglenes megoldást jelentett a súlyos betegek számára: átmenetileg biztosítja a vérkeringés működtetését, amíg megfelelő donortól emberi szívet nem kaphat a beteg. A Jarvik-műszívet kapott 99 páciens közül hetvennégyen később szívátültetést hajtottak végre.
1987. december 4. - William DeVries amerikai szívsebész - aki a négy amerikai állandó műszívbeültetést is végrehajtotta - egy Jarvik-7 típusú műszívet ültetett egy hatvan éves amerikai férfinak, Walton Jones-nak arra az időre, amíg nem találnak számára megfelelő átültethető emberi szívet. December 19-én a műszív helyére emberi szívet operáltak be, de Jones fertőzést kapott, ami megakadályozta a sebszélek normális forradását, és a beteg sosem nyerte vissza eszméletét. (1988. január 17-én meghalt.)
1988. február 18. - Spanyolországban először ültettek egy súlyos szívbeteg mellkasába mesterséges szívet. Az ötórás műtétre azután kerítettek sort, hogy a tíz órával korábban beültetett, egy balesetben elhunyt embertől származó szív nem látta el feladatát.
1988. május 14. - A Jarvik-program keretében amerikai orvosok a századik páciens, a 16 éves Brant Verke mellkasába ültették be az eddig leginkább bevált műszív-típust.
1991. március 9. - CORAMEC nevű mesterséges szívet helyeztek el Havannában egy 37 éves kubai férfi szervezetében, a műszívet kubai tudósok fejlesztették ki. A szigetországban ez volt az első ilyen jellegű műtét.
1993. március 19. - Az Egyesült Államokban kifejlesztett Novacor nevű, villamos energiával működő, hordozható műszívvel tartottak életben, egy súlyos szívelégtelenségben szenvedő beteget egy francia kórházban mindaddig, amíg megfelelő donort nem találnak számára a szükséges szívátültetéshez. Az elektromos meghajtású szivattyú a szív bal kamrájának működését helyettesítette.
2000 június - Az oxfordi John Radcliffe kórházban 14 órás műtéttel tartós műszívet ültettek be ültettek be, a Jarvis 2000 elnevezésű műszív tulajdonosa 2007 novemberéig élt.
2001. július 3. - Teljesen önműködő mesterséges szívet kapott az Egyesült államokbeli Louisville-ben a halálán levő Robert Tools. A Louisville Egyetem (Kentucky) sebészei a műanyagból és titánból készült, jókora almányi AbioCor típusú műszívet helyeztek el a beteg mellkasában. Kezdetben javult Tools állapota, de a későbbikben rohamosan romlott. 2001. december 1-én meghalt. Az önműködő műszívet gyártó Abiomed cég 2001-ben még öt kísérleti szívbeültetést hajtott végre.
2002. június - Berlinben egy újfajta műszívet ültettek be egy 41 éves német sofőrbe, az Incor I úgynevezett axiális (tengelyirányú) rendszer a testen kívülről kapja az áramot.
