115 éve született Honthy Hanna

A kislány az Operaház balettiskolája mellett gyermekszerepekben lépett föl, színi mesterséget Rákosi Szidinél, éneklést a világhírű tenorista Anthes Györgynél tanult. Hajnal Hajnalka néven a Népoperában, majd vidéki társulatoknál játszott, huszonhét évesen szerződött Pestre. Szubrettként került egy színpadra Fedák Sárival, aki a nála jóval fiatalabb pályatársban - joggal - riválisát látta, s alaposan megkeserítette életét. A szubrettből így is primadonna lett, s bár aratott sikert prózai színpadon is, évtizedekig a daljátékok és operettek ünnepelt sztárja maradt.

1949-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, de búcsút kellett mondania a hagyományos primadonnaszerepnek, még a nyugdíjazás gondolata is felvetődött. Az államosított operettszínház első igazgatója, Gáspár Margit azonban mást gondolt: az 1952 utolsó napjaiban bemutatott Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában a szövegkönyvet átigazító Békeffy István és Kellér Dezső főszereplővé léptették elő az előkelő viselkedésű félvilági kerítőnőt, Madame Fleuryt. E szerepkörben az ötvenedik évén már jóval túl járó Honthy megújult, s még huszonöt évig színpadon maradt.

Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynő Cecíliájaként aratta, amelyet még nyolcvanévesen is játszott (a darabban korábban a fiatal primadonnát, Sylviát alakította). A többször is felújított operett levehetetlen volt a műsorról, külföldön is turnéztak vele, a moszkvai fellépés színháztörténeti eseménnyé vált. Az egyébként is operett-kedvelő moszkvaiak körében hatalmas sikert arattak, s Nyikita Hruscsov pártvezető egy Moszkvics-autóval fejezte ki hódolatát.
A primadonna szinte minden jelentős operett főszerepét magáénak mondhatta, Fényes Szabolcs neki írta a Maya címszerepét, Lajtai Lajos Három tavasz című operettjét jutalomjátékként kapta, az életét játszhatta el a háromgenerációs szerepben. Ragyogó színpadi jelenség volt, magas fokú mesterségbeli tudással és színészi képességgel, légkört teremtett, betöltötte a teret.
Egész életén át hihetetlen önfegyelemmel csak a színházra, a fellépésre koncentrált, legendák szólnak fegyelméről, szigoráról. Utánozhatatlan marad, ahogy az édeskés mese és a keserű valóság közötti hangulatot kifejezte, ahogy eljátszotta az operettes stílust s közben ironizálva kikacsintott, megteremtve az álom és a valóság közötti harmóniát.

A mindenkori politikai hatalom támogatta a műfajt és kiváló képviselőjét, mert az feledtetni tudott, a közönség pedig esténként tombolt.

Honthy Hanna a magyar színházi élet nagyasszonya, vagy ahogy Molnár Gál Péter nevezte: a színházi élet Első Hölgye volt. 1950-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, s ugyancsak 1953-ban kapta meg a Kossuth-díjat. 1978. december 30-án halt meg Budapesten.