Az államtitkár expozéjában kifejtette, hogy a 15 éve érvényes jelenlegi stratégiát felváltani hivatott, keretjellegű dokumentum orientációs céllal készült. Az állam a koncepcióval a társadalmat kívánja mozgósítani az ellátásbiztonság, versenyképesség, fenntarthatóság hármas követelmény-rendszer egy idejű teljesüléséhez.

Dióssy Gábor elmondta, hogy a határozati javaslat alapján a kormánynak kétévente be kell számolnia az Országgyűlésnek a koncepció megvalósulásának tapasztalatairól, és ezek fényében kiegészítő korrekciókat lehet tenni.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a koncepció az atomenergia kapcsán a jelenlegi termelési szint fenntartását fogalmazza meg, kapacitásnövelést nem. A Paksi Atomerőmű élettartam miatt leállításra ítélt blokkjait olyan ütemben kell pótolni, hogy a termelési szint ne változzon.
Az államtitkár jelezte: a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban a koncepció pontos részarányokat alternatív energiaforrás-fajtánként nem jelöl meg, és ahhoz konkrét intézkedéseket sem sorol fel. Ezt a megújuló energia részstratégia tartalmazza majd, amelynek elkészítése kormányzati felelősség - mutatott rá.

Dióssy Gábor közölte, hogy a koncepcióban jelentős hangsúlyt kap a távhő-szolgáltatás, amelynek költsége a lakosság számára jelenleg 20-25 százalékkal magasabb más hőellátási rendszerek igénybevételéhez képest.

A költségeket egyrészt az áramtermeléssel kapcsolt hőenergia-termelés ösztönzésével, illetve a gázár támogatási rendszer átalakításával, fogyasztói oldalon pedig energiahatékonyság javításával lehet lefaragni - tette hozzá az államtitkár.
A javaslatot a bizottságok - a környezetvédelmi és a mezőgazdasági testület kivételével - támogatták.

A bizottsági vélemények ismertetése során nem csupán ellenzéki képviselők, hanem kormánypárti politikusok is kritikát fogalmaztak meg a 66 oldalas koncepció tartalma és időzítése kapcsán.

Orosz Sándor, a környezetvédelmi bizottság szocialista alelnöke azt mondta: a koncepció nincs szinkronban más stratégiákkal, több fontos kérdéssel nem foglalkozik, egyes részei pedig pontatlanok, ezért átírásra szorulnak.

A kormánypárti képviselő több politikustársával együtt azt is kifogásolta, hogy az Országgyűlés az energiapolitikát nem az azzal szorosan összefüggő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégival együtt tárgyalja.

Ángyán József, a mezőgazdasági bizottság fideszes képviselője szerint az energiapolitikai koncepció más stratégiákkal, programokkal sincsen összhangban. Példaként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium biomassza-programját említette, amely a bioüzemanyagokkal kapcsolatban eltérő jövőképet vázol fel.

Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy a koncepció társadalmi vitája szerinte nem megfelelő módon zajlott le. Hiányolta a szakmai hatástanulmányokat, amelyek alapján forgatókönyveket, alternatívákat lehetett volna előrevetíteni. A társadalomnak ezek közül az alternatívák közül kellett volna választania.

Herbály Imre, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s alelnöke is a társadalmi vita lebonyolításának módszerét, tartalmát kifogásolta.