A fizetett díj elindította a hálapénz csökkenését, szinte megszüntette az indokolatlan orvoshoz járást, és erősítette a betegek körében a minőségi ellátás iránti igényt - mondta Horváth Ágnes.

Hozzátette: a március 9-i népszavazás előtt éppen ezért mindenkinek meg kell fontolnia, miként voksol; érdemes végiggondolni, hogy maradjon-e a térítési kötelezettség, vagy helyette a kieső összeg pótlására adó-, illetve járulékemelés kerüljön szóba.

Horváth Ágnes kifejtette: az adó-, vagy járulékemelés rossz a munkahelyteremtés, a munkahely megtartás és a vállalkozások fejlesztése szempontjából.
"A megoldás inkább az, hogy azok fizessenek egy jelképesnek mondható összeget, akik az orvosi szolgáltatást igénybe veszik, ráadásul egy rendszer akkor jó, ha egyéni érdekeltséget teremt" - mondta.
A miniszter szerint a vizit- és kórházi napidíj hozzájárult ahhoz, hogy már nem veszteséges a társadalombiztosítás, hiszen 60 milliárd forintot eredményezett.
"Ebből mintegy 20 milliárd forint a befizetés, 40 milliárd pedig olyan megtakarítás, ami keletkezett" - emelte ki.

Az utóbbiból tudták javítani a kórházi étkezést, elindították az úgynevezett széfprogramot, fejlesztették az egynapos sebészetet, többletpénzt juttattak járóbeteg szakellátásra, kompenzálták a gyermek-háziorvosokat, szakrendeléseket és kórházi részlegeket, mivel ott nincs bevétel a két díjból.

"A népszavazás során erről a 60 milliárd forintról döntenek a résztvevők, s ha netán eltörlik a vizit- és a kórházi napidíjat, akkor az Alkotmánybíróság döntése értelmében nincs lehetőség az összeg pótlására" - mutatott rá Horváth Ágnes.