A főbb ellátási formákat tekintve az önrész fizetésével a háziorvosoknál 9,5 milliárd, a járóbeteg-ellátóknál 6,2 milliárd, a kórházaknál pedig 2,2 milliárd forint bevétel keletkezett.
A díjfizetés következtében csökkentek az indokolatlan orvos-beteg találkozások, ez leginkább a felnőtt háziorvosi praxisokban figyelhető meg: 2006-hoz viszonyítva havonta átlagosan 241-gyel kevesebb beteg kereste fel a háziorvost, ami a tavaly előtti betegadatokhoz képest 25 százalékos csökkenést jelent. A szakrendelők esetében - február és november között - 2006-hoz képest 8 millióval kevesebb esetszámot regisztráltak éves szinten. Az úgynevezett vegyes háziorvosi körzetekben a visszaesés 19 százalékos volt 2006-hoz viszonyítva.

Az orvoshoz fordulások számának csökkenéséből adódóan kevesebb vényt és kevesebb gyógyszert írtak fel az orvosok, ami kedvezően hatott a E-Alapra. Az megtakarítás hozzávetőleg 62 milliárd forintot tesz ki.

A E-Alapban keletkezett többletet az Egészségügyi Minisztérium "visszaosztotta" az intézményeknek, illetve az alapellátásban a háziorvos dönt arról, mire fordítja a vizitdíjból befolyó összeget. Egy átlagos háziorvosi praxis nagyjából 180 ezer havi pluszt könyvelhet el a vizitdíjakból, voltak, akik új gépeket, eszközöket vásároltak, vagy az alkalmazottak javadalmazását emelték.
A fekvőbeteg intézményeknél a bevételből kellett javítani a kórházi étkeztetést és megoldani a betegek személyes értékeinek védelmét szolgáló széfek beszerzését. Ezeken kívül volt kórház, amely ágyainak nagy részét cserélte le korszerűbbre, komfortosabbra.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak többségében önrészt kell fizetni az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételekor: van ahol a díj fix, van ahol százalékos arányú. Ausztriában például az alap- és a járóbeteg-ellátásban 10 eurót (2.600 forint) kell fizetni évente, a kórházi ellátás napi díja 8-15 euró (2.080-3.900 forint) között van a bent tartózkodás 28. napjáig. Szlovéniában a járóbeteg-rendelésen - az ellátás fajtájától függően - kell fizetni, de maximum a beavatkozás értékének 40 százalékát, és ugyanez a mérték vonatkozik a kórházi kezeléseknél. Németországban az alapellátás 10 euróba kerül negyedévente, a kórházi ellátásért szintén 10 eurót kell fizetni, de naponta. Görögországban csak a szakrendelés felkeresésekor kell fizetnie a betegnek 2,9 eurót (750 forint) alkalmanként.

Szlovákiában korábban 20 koronás (160 forint) vizitdíjat és 50 koronás (400 forint) napidíjat kellett fizetni, azonban a Robert Fico vezette kormány hivatalba lépése után, 2006. szeptemberétől ezeket a díjakat eltörölték.

Magyarországon - az alapesetben - 300 forintos vizitdíjat 2007. február 15-től kell alkalmanként fizetnie minden 18. életévét betöltött lakosnak, ha háziorvoshoz, fogorvoshoz fordul, vagy szakrendelőbe megy. A kórházi napidíjat, amely szintén 300 forint naponta, a kórházban eltöltött napok után kell megfizetni.

A vizitdíj és kórházi napidíj bevezetését számos szakmai és civil szervezet, több parlamenti párt ellenezte.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a vizitdíj és kórházi napidíj nem hozott jelentős bevételt sem az alapellátásban, sem a kórházaknál. Érdemben nem volt hatással a hálapénzre sem, és a díjfizetéssel továbbra sem értenek egyet.

Mint a köztestület elnöke nemrégen fogalmazott, visszautasítják azokat a kormányzati kijelentéseket, hogy a költségvetésből nem tudják majd pótolni a vizitdíj és a kórházi napidíj bevételeit, amennyiben a népszavazáson a lakosság többsége ezen díjak eltörlésére szavaz. Éger István véleménye az, hogy a kormánynak az a feladata: biztosítsa a praxisok biztonságos működését és megfelelő finanszírozását. "Amennyiben a vizitdíj intézménye megszűnne, a Magyar Orvosi Kamara mindent el fog követni annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatban jelentkező bevételkiesést a következő év költségvetésébe megjelenítsék a döntéshozók, tehát az alapellátás működőképes maradjon" - fogalmazott az elnök, aki szerint ahhoz, hogy a háziorvosi praxisok megfelelően tudjanak működni, a jelenlegi finanszírozás kétszeresére lenne szükség.
(Jelenleg egy háziorvosi praxis átlagos finanszírozása havonta 600-800 ezer forint, ami a meglévő hatezer praxissal számolva 3,6 milliárd forint. A MOK elnöke által szükségesnek tartott többletfinanszírozás ezért kétszerese lenne egy évben annak, mint amennyit jelenleg vizit- és kórházi napidíjként fizetnek Magyarországon az emberek.)

Éger István azt is hangsúlyozta, hogy a vizitdíj-bevétel - betegszámtól függően - nagyon eltérő bevételt jelent az orvosoknak. Van ahol a bevétel havi 80-90 ezer, de van olyan praxis is, ahol ez az összeg eléri a 400 ezer forintot havonta, ugyanakkor egy-egy rendelő fenntartási, működtetési költségei nagyjából megegyeznek.

A Fidesz és a KDNP a díjak kapcsán a betegek "megsarcolásáról" beszélt és beszél, az ellenzéki párt politikusainak véleménye szerint a vizitdíj beszedése a gyógyításra fordítható időt veszi el az orvosoktól.