A magyar kultúra hírnökei

Habár a bulvártémák elsöprő fölénnyel vezetnek a tévéműsorokat összevető nézettségi statisztikákban, a kulturális műsorok száma is újra szaporodik, kínálatuk pedig gazdagodik. A változtatás igényével fellépő műsorkészítőknek azonban nem lehetnek parttalan álmaik, az anyagi lehetőségek mindenütt kemény korlátot állítanak terveik elé.
Nincs ez máshogy a Duna tévénél sem.

- A változások egy részére bennünket is az anyagi lehetőségeink szűkülése kényszerít. Nem tudunk annyi vendéget hívni, nem tudunk annyi helyszínre kimenni, mint korábban, holott fontos, hogy a nézők továbbra is hozzájussanak az őket érdeklő információkhoz. Nem tudunk naponta színházi közvetítést adni, de igyekszünk felhívni a figyelmet minden érdekes bemutatóra, eseményre, kiállításra, tartalmasabb könyvre. Nekünk határon túlra is kell figyelnünk és azokra a helyszínekre is, ahol fogható a Duna Televízió, vagyis egész Európára, de Észak-Amerikára és Ausztráliára is - magyarázza Ámon Betti, a Duna Tv művészeti műsorainak főszerkesztője.
- Mind több a magyar nyelven adó csatorna, egyre nagyobb a kínálat. Mivel tud másabb, több lenni, amit Önök tárnak a nézők elé?

- Értékeket szeretnénk közvetíteni. A kultúra is formálódik, alakul. Megpróbálok nyitott lenni és a kollégáimat is arra biztatom, hogy ne csak arról beszéljünk, amiről az újságok írnak és amit mi magunk ismerünk, hanem keressük azt az újat és értékeset, amely nemzetközi értelemben is figyelemre méltó. Feladatunkból adódóan előnyben részesítjük a magyar vonatkozású eseményeket és alkotásokat. Naponta jelentkezik a Kikötő. Azt a tizenöt percet, amely e műsorban a magyar vonatkozású anyagok rendelkezésére áll, nem szeretnénk feldarabolni egy-két percre, noha volt olyan időszakunk, amikor ezt tettük. Megvolt annak is az előnye, mert sokféléről tudtunk hírt adni. Most viszont - egy-egy téma hosszabb taglalásával - alaposabbak lehetünk. A Kultúránk a világban című műsor kedden és csütörtökönként jelentkezik, bár a Kikötő részeként mégis önállóan. Tizenkilenc magyar intézet működik szerte a világban. Rendszeresen hírt adunk programjaikról. Kiutazni ugyan nem tudunk minden alkalommal, de ismerve programjaikat, tudjuk, kik lépnek föl náluk. Így a művészeket felkereshetjük, portrét készíthetünk velük, bemutathatjuk műtermüket, munkásságukat. Nagyon fontos számunkra, hogy a határainkon kívül élők is megismerhessék mindazt, ami Magyarországon a kulturális életben történik, kapjanak hírt róla. Ugyanakkor az is fontos, hogy mi is értesülhessünk mindarról a magyar vonatkozású dologról, eseményről, ami a világ bármely pontján történik, hogy másokkal is megismertessük - avat be műsorszerkesztési alapelveibe a főszerkesztő.

- Ez a munka felkészültséget, tájékozottságot és nemcsak szerteágazó, hanem működő, naprakész kapcsolatokat is követel.

- A határidőnaplómat nem mutatom. De az egész életem tulajdonképpen erről a munkáról szólt és szól. Egyszerű családból származom és középiskolás korom után nyílt meg számomra a világ, amikor könyvtárba-színházba járhattam. Tizenhárom évvel ezelőtt az egyik kábeltévénél munkatársat kerestek, - így találkoztam a tévés szakmával. Bánsági György volt az első tanítómesterem. Óriási világ nyílt ki előttem. Készíthettem műsorokat és később tanulhattam olyan mesterektől mint Vitray Tamás és Érdy Sándor. Végigjártam a szamárlétrát. Most boldog ember vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek, egy remek csapattal. Arról szól a munkánk, hogy megmutassuk, mennyi nagyszerű dolog van a világon. Az a dolgunk, hogy adjunk: információt és élményeket.