Az Osztrák Pszichoterápiai Szövetség (ÖBVP) által most közzétett tanulmány szerint az ausztriai gyerekek és fiatalkorúak hozzávetőleg kétharmada szüntelen nyomásnak és stressznek van kitéve, ráadásul a többségük úgy látja, hogy a rájuk nehezedő gondok csak súlyosbodni fognak az idő múlásával. Az iskolások húsz százalékánál figyeltek meg olyan viselkedési problémákat - például feltűnési vágyat - és egyéb pszichés zavarokat, amelyek tanácsadást igényelnének.
A 6 és 14 év közötti gyerekek 35 százaléka "bevallotta", hogy depresszióban szenved, és 8 százalékuk az öngyilkosság gondolatához is eljutott már. (Szakértők szerint az utóbbit azért kell komolyan venni, mert az ausztriai fiatalok körében a balesetek után az öngyilkosság a második számú halálok.)
Az ÖBVP tanulmánya több okot is feltárt a jelenség magyarázataként:
- A gyerekek számára a legnagyobb lelki igénybevételt az iskola jelenti, egyrészt a fokozódó teljesítmény- és versenykényszer, másrészt az erőszak és a félelem légkörének terjedése miatt;
- Kiveszőfélben van a társadalomból a szolidaritásérzet, helyét mindinkább az egyénre szabott küzdőtér, a magányos harcos eszménye veszi át; a szülők "továbbadják" gyerekeiknek azokat a terheket, amelyek minduntalan nyomást gyakorolnak rájuk, és saját élettapasztalatuk alapján igyekeznek felkészíteni őket arra, hogyan állják meg helyüket a globalizált kapitalizmusban;
- A társadalmi alapértékek helyébe szétszóródó "kisideológiák" lépnek, ami irányvesztést és értékzavart vált ki a gyerekből, annál is inkább, mert azt látják, hogy a szülők is keresik a kapcsolódási pontokat a világhoz;
- A hagyományos családmodell felbomlott, de még nem sikerült egy új, elfogadható struktúrát találni, amely helyettesíthetné; az ÖBVP tanulmánya idézte az UNICEF felmérését, amely szerint az iparosodott országok között Ausztriában fordítják a családtagok a legkevesebb időt a beszélgetésre.
