A fehér gólya eredetileg a mocsaras ligeterdők madara, amely "beköltözött" az emberlakta településekre, de a nedves területekhez továbbra is kötődik. Fészkét fákra, háztetőkre, kéményekre, kazlakra, vagy villanyoszlopokra, kazánkéményekre, víztornyokra rakja ágakból, fűcsomókból, szénából és sásból.
Közép és Kelet-Európa, valamint a Közel-Kelet fehér gólyái Afrikából térnek vissza fészkelő területükre általában március végén, április elején. Először a hímek jönnek meg, fészket foglalnak és elkezdik tatarozni. A tojók pár nappal később érkeznek.
A fehér gólya közkedvelt madár, szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek. Több európai nép a nemzet madarának tartja. Az átlagemberek mellett az ornitológusok is fokozott figyelmet fordítanak a fehér gólyára egész Európában.
A közkedveltség ellenére a faj állománya erősen lecsökkent, Nyugat-Európa néhány országából kipusztult vagy csak költséges programokkal sikerült töredék állományát megmenteni. Jelenlegi magyarországi állománya harmada a múlt század közepén fészkelő párok számának, mintegy ötezer pár. Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) idén is elindította tavaszi madárles programját és arra biztatja a családokat, iskolai osztályokat, madárbarátokat, hogy szervezzenek kirándulásokat és figyeljék meg a négy könnyen felismerhető madárfajt a fejér gólyát, a kakukkot, a sarlósfecskét és a füsti fecskét. Megfigyeléseiket a www.springalive.net című honlapra tehetik fel.
A legelső egyedi és csoportos megfigyeléseket díjazzák, akárcsak az információkhoz mellékelt fotókat, érdekes történeteket.
Az MME szerint tavaly több mint 16 ezer megfigyelés került fel a weboldalra, 37 ország adatai alapján. Az eddigi eredményeknek is köszönhető, hogy friss adatokhoz jutottak a madarászok e négy faj vonulásáról.
